Az önök országimázs videója - mely több nemzetközi díjat is kapott - a fél világot napokig sakkban tartó vulkánkitörésnek köszönheti a létét.
Tavaly április 14-én tört ki az Eyjafjallajökull. Előtte még úgy kalkuláltunk, hogy hosszú évek után végre egy remek turisztikai évet fogunk zárni, de sajnálatos módon húsz százalékos visszaeséssel szembesültünk. Leültünk a két izlandi légitársasággal tanakodni, hamarosan bevontunk reklámügynökségeket is, és végül kaptunk a kormánytól a turizmus megmentésére 350 millió izlandi koronát (az akkori árfolyamon kb. 554 millió forint, a szerk.) és ugyanennyit adott a magánszerktor is. Nyolcvan, a turizmusban érdekelt izlandi cég fogott össze. Soha ekkora összefogást korábban nem látott az izlandi turizmus.
Május 14-re fejeztük be a projekt tervezését, addigra lett kész az Inspired by Iceland című videósorozat ötlete is. A fő cél az volt, hogy mutassuk meg a világnak, hogy Izland sosem volt ennyire firss, hogy rengeteg dolog történik itt, hogy Izland továbbra is zöld, nem terítette be hamuval a vulkán. Azokat céloztuk meg, akik spontán kedvet kapnak az utazáshoz, mert az átlagutazót elriasztotta a vulkánkitörés. A kitörés előtt Izlandról főleg a gazdasági válság miatt lehetett hallani, mi pedig úgy gondoltuk, változtassuk meg ezt a negatív képet, csináljunk valami nagyon pozitív, nagyon vidám dolgot, mutassuk meg Izlandot egy másik oldaláról.
A filmen emberek táncolnak az izlandi tájban. Sok brainstorming előzte meg a döntést vagy a kezdetektől tudták, hogy a videó lesz a legjobb forma?
Az egész eléggé spontán zajlott, és bár sok szakember volt a csapatban, semmiben sem követtük a marketing-elméleteket. Kikértük ugyan egy angol reklámügynökség véleményét is, de ők nem voltak bevonva a videó elkészítésébe, csak a végeredményt mutattuk meg nekik. Mondták, hogy oké, nem is rossz.
Kik szerepelnek a filmben?
Az emberek többsége turista. Van például két figura egy hajón, akik egy bálnanéző kiránduláson vesznek részt. Mivel az volt a terv, hogy látunk bálnát, a bálnafogást imitálják a mozdulataikkal (1.11-nél látható), de aztán beigazolódott a statisztika, ami szerint egy ilyen kiránduláson csak két százalékban bukkan fel bálna, úgyhogy ez kimaradt. Összesen kilenc nap alatt lett kész a videó.
Nem pepecseltek sokat.
Gyorsan kellett cselekednünk: kevesebb mint két hónappal a kitörés után, június 3-án kezdtük a kampányt, aminek az első ütemét "Izland órának" neveztük. Ekkor megkértük az izlandiakat, hogy terjesszék a videót.
Hogyan?
Sikerült megnyerni az ügynek a miniszterelnökünket és az államelnököt is. A híradó végén egy kis speciális blokkban kérték meg az embereket, hogy terjesszék a videót.
És az izlandiak engedelmeskedtek?
Igen, az ország lakosságának nagyjából egyharmada, vagyis százezer ember. Július elsején rendeztünk egy nagy bulit izlandi és külföldi zenekarok részvételével, amit élőben közvetítettünk a weboldalunkon. Ötvenkét országból százezer ember online követte az eseményt, a helyszínen pedig 60 ezer izlandi volt. Egy csomó újságírót is meghívtunk. Az eredeti terv az volt, hogy az Eyjafjallajökull lábánál tartjuk a koncertet, de erről le kellett mondanunk, mert akkor még volt arrafelé egy kis hamu a levegőben, és ez nem tett volna jót a technikának és az énekesek hangjának. Úgyhogy maradtunk Reykjavíkban.
Az önök által készített videó után bárki elkészítethette a saját Izland-videóját. Az emberek szemlátomást kedvet kaptak.
Körülbelül 200 videó került fel azóta az oldalunkra, többségét turisták készítették, de vannak köztük ismert emberek is, akiket valamiféleképp inspirált Izland. Abból alakítottunk ki egy imázst, ami eleve adott volt. Egyenesen az embereket kértük meg, hogy mondjanak el egy-egy történetet. Az Emiliana Torrini-film után már csak pár videót csináltunk mi, például van egy, ami az izlandi divat-designt mutatja be.
Képek a videóból
Mérhető volt a videók hatása?
Az alapvideót eddig 3 millióan nézték meg és még mindig kb. ezer ember klikkel rá naponta. Egyrészt, ahogy említettem, 20 százalékos csökkenéssel kellett szembenéznünk, és az évet végül 0.2 százalékos növekedéssel zártuk. Idén 18-20 százalékos növekedést láttunk a turizmusban. Végeztünk egy felmérést az Egyesült Királyságban, Németországban és Dániában az év elején és a végén is és azt láttuk, hogyan javul Izland megítélése, ami a gazdasági válság miatt az elmúlt három évben nem volt túl pozitív. És például azt is vizsgáltuk, hogy Izlandról hogyan kommunikálnak a neten. A beutazási kedv is nőtt, ami persze nem csak a videónak tudható be, hanem például annak is, hogy megnyugodott a vulkán.
Ez a videósorozat is arról szól, amiben Izland amúgy is nagyon ügyes: hogy, hogyan mutassa meg magát a világnak.
Nem tudom, mi az oka ennek, annyi biztos, hogy általában nem gondolkozunk sokat, hanem csináljuk a dolgokat. Sokan azt mondják, hogy az izlandiak nem túl nagy stratégák, hanem cselekvők. Nem is nagyon szoktunk arra várni, hogy a sült galamb a szánkba repüljön. Másrészt Izlandon összesen 319 000 ember él: lehetsz próféta a zenekaroddal a saját hazádban egy-két évig, de aztán kifogy belőled a kreativitás. Ezért ha a zenekaroddal túl akarsz élni, jobb, ha külföldön is koncertezel, ha pedig írsz egy könyvet, nem árt, ha más nyelveken is kiadják.
A nyitójelenetek egyike
Mi másban tűnnek még ki az izlandiak az ügyes önmenedzselésen kívül? Az általános vélekedés szerint különösen kreatív emberek élnek itt. Mit gondol erről?
Izlandon a leginspirálóbb dolog a természet, ami szerintem egyértelműen megjelenik a videóban (megmutatja a táskáját, ami egy izlandi designer munkája). Ennek a táskának a formáját és a mintáját például az izlandi láva inspirálta. A természet itt egyszerre sötét és világos, plusz sokszor gomolygó köd is borítja, mindez beindítja a képzeletet. Nézzen hátra (az étterem falai üveggel borítottak, közvetlenül mögötte láva kupacok hevernek melyek között fehér iszappal szegélyezett türkizkék színű víz folydogál), az ilyen környezet láttán maximum sebességre kapcsol az emberi fantázia. Emellett sokan hisznek a természetfeletti lények létezésében. És azt se feledjük, hogy kis ország vagyunk, ami ha nem lenne kreatív, nem valószínű, hogy túl tudna élni. Nem élhetünk túl úgy, hogy csak egy-két területet fejlesztünk, a többit meg hanyagoljuk.