Tizenegy Herzog-képet tarthat meg Magyarország

Az amerikai bíróság megerősítette, hogy negyvennégyből tizenegy kép a magyar államot illeti azok közül, amiért Herzog Mór Lipót örökösei 2010 nyarán beperelték Magyarországot. Optimistán áll a Herzog-per végkimenetéhez a Magyarországot képviselő Thaddeus J. Stauber ügyvéd is, miután az amerikai bíróság elismerte a magyar igazságszolgáltatás törvényességét - mondta az ügyvéd a Magyar Nemzetnek.

Optimizmusra ad okot, hogy elismerte az amerikai bíróság a magyar igazságszolgáltatás kiegyensúlyozottságát és törvényességét - mondta a Magyar Nemzetnek a Herzog-perről az ügyben Magyarországot képviselő ügyvéd, Thaddeus J. Stauber.

A washingtoni szövetségi kerületi bíróság múlt pénteken megerősítette, hogy a magyar állam a jogos tulajdonosa tizenegy képnek azon negyvennégyből, amelyekért Herzog Mór Lipót örökösei tavaly júliusban az Egyesült Államokban beperelték Magyarországot - írja a napilap. A bíró a per alapját képező, több mint 40 festmény közült 11-gyel kapcsolatban elutasította az örökösök igényét. Herzog Mór Lipót gyűjteményében a többi között El Greco és Francisco de Zurbarán alkotások is találhatók. Herzog dédunokája, David de Csepel és két másik örökös azt szeretné elérni, hogy több magyar állami múzeum szolgáltassa ki nekik az általuk őrzött műkincseket.

A tizenegy kép mind olyan festmény, amelyek sorsáról korábban hazai bíróság már döntött. 1999-ben ugyanis a híres műgyűjtő unokája, Martha Nierenberg indított értük pert. A Fővárosi Ítélőtábla végül - részben az 1973-as magyar-amerikai vagyoni egyezményre hivatkozva - visszautasította a követeléseket.

"A kerületi szövetségi bíróság szeptember 3-i döntésében megalapozatlannak találta az örökösök azon álláspontját, miszerint a magyar bíróságok nem alkalmasak arra, hogy elfogulatlanul tárgyalják a felperesek követeléseit. Ezzel az amerikai bíróság elismerte, hogy a festmények a magyar állam jogos tulajdonát képezik" - tartalmazza a Magyarországot képviselő ügyvédi levele, amelyet eljuttattak a Magyar Nemzethez.

Az illetékes bíró szeptember elején határozott úgy, hogy folytathatják a pereskedést a Herzog-gyűjtemény örökösei a magyar állam ellen a holokauszt alatt lefoglalt, több mint 100 millió dollárt érő műkincsek visszaszerzéséért.

Herzog Mór Lipót 1934-ben hunyt el. Kollekcióját, amely a fénypontján összesen mintegy 2500 darabból állt, a felesége 1940-ben bekövetkezett halála után a három gyermeke örökölte. A második világháború és a zsidóüldözések következtében a gyűjtemény szétforgácsolódott; a nácik, a Vörös Hadsereg, valamint a magán tolvajok fosztogatása után megmaradt darabokat a kommunista magyar kormány lefoglalta. Szakértők szerint a magyar zsidók haláltáborba küldéséért felelős Adolf Eichmann is gazdagította képtárát a Herzog-vagyonból.

A Herzog-örökösök által követelt alkotásokat jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában, a Szépművészeti Múzeumban, az Iparművészeti Múzeumban, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen őrzik.

Festmények Herzog Mór Lipót dolgozószobájának falán

Georg Pencz 16. századi német festő Sigismund Baldingerről készített portréja, amelyet a német állam tavaly szolgáltatott vissza a Herzog örökösöknek, júliusban 5 millió fontért kelt el egy Christie's-árverésen.