"Nemcsak áldozatok, hanem hősi halottak is lehetnek" - magyar nők fegyverben

Minden háborúban akadt néhány nő, aki harcolni akart, de a többség inkább ápolónőként vagy a hátországból segítette a csapatokat. Jeanne d'Arc-ra hasonlító magyar amazonokról nem nagyon lehet tudni, de olyan volt, aki férfinéven harcolt. Leginkább a propaganda használta őket, 1956 után pedig aránytalanul sok nőt végeztek ki. A nő mindig akkor kerül elő, ha baj van - állítja a Nők a hadtörténelemben című kiállítás szervezője.  

"Mindig voltak amazon típusú nők, akik jobbára Jeanne d'Arc-tól inspirálódtak. Hogy sok volt belőlük vagy kevés, az mindig attól függött, milyen volt a nők társadalmi szerepe" - mondja Cs. Kottra Györgyi muzeológus, a Nők a hadtörténelemben című kiállítás szervezője. Hogy ez a jelenség mennyire nem kor- és kultúrafüggő, mutatja, hogy a kalózok és a gladiátorok között is voltak nők, egyes afrikai országokban pedig ma is harcolnak lányok és asszonyok - teszi hozzá.

Önkéntesek férfinéven

Jeanne d'Arc-hoz mérhető magyar amazonokról azonban nem nagyon lehet tudni. Perényiné Kanizsai Dorottya az első harcos nő, akit a magyar hadtörténelem nyilvántart. Ő a 15. század végén élt és egyik legfőbb erénye, hogy eltemette a halottakat, hogy megelőzze a járványokat. A legismertebb fegyvert fogó magyar nők kétség kívül az egri asszonyok és leányok, akik az 1552-es ostrom idején védték Eger várát. 1848-ig nem nagyon ismernek olyan hölgyeket, akik tényleges harci cselekményben részt vettek, a markotányosnők viszont már ekkor is követték a katonákat a hadszíntérre. Végigkísérték a 48-49-es szabadságharcot, a katonák mindennapjait segítették, a hadtápos és a mozgó trafik között képeztek átmenetet, de esetenként a sebesültek ápolása is rájuk hárult, sőt néha harcolniuk is kellett. Keményen dolgoztak, gyakran gyermekükkel az oldalukon.

A szabadságharc kitörésekor több nő önkéntesként jelentkezett a hadseregbe, férfinév mögé bújva. Legismertebb körülük Bányai Júlia, aki elhunyt férje helyett, Sárossy Gyula néven Erdélyben harcolt. A főhadnagyi rangig vitte, és Bem hírszerzőként is használta. Kiemelkedő alak Kossuth Zsuzsanna is, Kossuth Lajos legfiatalabb húga, aki amellett, hogy szervezte a kórházak munkáját, lefektetette, hogy mindkét harcoló fél sebesültjeit ápolni kell - magyarázza a kiállítás szervezője. A Nemzetközi Vöröskereszt 1859-es megalakulása azután egyértelműen kijelölte a nők szerepét, amely nagyjából az ápoló angyalnak felelt meg.

A kiállításról készült fotókért klikkeljen a képre!

Az első világháború és a női emancipáció

Az első világháborúban a nők továbbra sem fogtak fegyvert: "A második világháborúig nem is igényelték ezt" - mondja Cs. Kottra Györgyi, hozzátéve, hogy amúgy sem engedték volna őket a frontra: az 1939-es honvédelmi törvény kimondja, hogy nőket fegyveres szolgálatra nem, csak honvédelmi munkára lehet kötelezni. Ilyen a légoltalom, a hátország védelmi építkezése és a sebesültápolás; a frontvonal mögött ezek mellett színházakban és bordélyokban is dolgoztak nők (utóbbiakról szóló cikkünket itt olvashatja el).

A hátországban maradt nőknek alig volt jobb dolguk, mint a fronton harcoló hozzátartozóiknak. Az otthon maradt nők férfiszerepbe kényszerültek, a távollévők helyét kellett átvenniük az ipari- és mezőgazdasági termelésben. "Klasszikus férfifeladatokat kellett ellátniuk: így kényszerült például a nagymama arra, hogy szántson, a lánya, hogy megszervezze az aratást. Mindez a női emancipáció megjelenésére is hatással volt" - magyarázza a muzeológus.

A katonanő alakját nem reklámozták

A második világháborúban már a frontvonalra is kerültek ki nők. Noha elvétve akadtak női katonák, jobbára ekkor is segítő szerepet töltöttek be, és főleg a frontvonal mögötti kórházakban dolgoztak. Az angol, amerikai, német és orosz hadseregben nagyobb volt a nők aránya, mint a magyarban - derül ki a kiállításhoz kiadott prospektusból. A második világháborúban vált ugyanakkor hangsúlyossá a nő propaganda szerepe. "A háborús propagandában a női alak megvédendő áldozat vagy elszántan küzdő hősnő" - áll a kiállítás egyik tablóján. Cs. Kottra Györgyi szerint a nő a propagandában "mindig akkor kerül elő, ha baj van". "Ott volt a Tanácsköztársaság anya-alakja, akit meg kellett védeni, és ezzel jól lehetett hatni a férfiakra. A hősnő alakja pedig a nőknek szól, rájuk ezzel lehet hatni" - magyarázza.

Toborzóplakátok (További fotók a képre klikkelve!)

A magyar hadtörténelemben először 1945 után kezdtek szervezetten szolgálni nők, de nagyobb arányban csak 1956 után teljesítettek szolgálatot a néphadseregben. Fegyvert továbbra sem nagyon fogtak, a leggyakrabban ápolóként és a híradóslányként tevékenykedtek. "Érdekes, hogy míg az ötvenes években a traktorosnő, a kalauznő, vájárnő képe megjelenik a propagandában, a katonanő alakját nem reklámozták. Ebből arra lehet következtetni, hogy a bolsevik ideológia elég prűd volt. Azt is tudták, hogy a társadalom még nem elég érett erre, elég, ha az emberek néhány rendőrnőt látnak az utcán" - mondja.

56-tól egyre többen

Majd jött az 56-os forradalom, ahol fegyverrel is harcoltak a nők, illetve ápolták a sebesülteket. "1849 és 56 után is valahogy rengeteg nő kerül a megtorlók látómezejébe" - mondja Cs. Kottra Györgyi arról, miért olvasni olyan sok női nevet a kivégzettek között. "Talán elrettentésből történt így" - mondja a muzeológus.

Zöld utat csak 1989-től kaptak a nők. A helyzetet jól jelzi, hogy 1989-ig a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián csak levelezőn tanulhattak, a jelenkorban viszont már minden létező poszton megjelenhetnek: lehetnek harcosok, szolgálhatnak missziókban is. "Most már nemcsak áldozatok, hanem hősi halottak is lehetnek" - utalt arra a két esetre, amikor magyar katonanők haltak meg Afganisztánban. A jelenkor magyar hadseregének húsz százaléka nő, ami elég magas a NATO tagországainak átlagához képest. A vélemények megoszlanak arról, hogy ez a szám sok vagy kevés.

És hogy miért döntött régen és miért dönt ma egy nő a hadsereg mellett? "Ennek biztos, hogy pszichés okai vannak, valamilyen lelki késztetés áll a háttérben. Mindig volt egy-két egyéni döntés, sokan férfinéven fogtak fegyvert, miközben eltitkolták, hogy nők" - mondja a muzeológus, hozzátéve: "A nők érzelmi alapon könnyebben tudnak azonosulni egy üggyel. Jelen korunkban pedig teljesen természetes, hogy gyakorlatilag minden pálya nyitva áll azok előtt, akik azt akarják választani."

Háborús női divat a divatlapokban
A nők háború alatt is igyekeznek fenntartani a normalitást. "A nő a pokolban is nő: a második világháborús divatlapokban olyanok jelentek meg, mint az óvóhelyöltöny" - idézi a kiállításon is látható képet a szervező. "A szakácskönyvek közül a második világháborúban azokat vitték, amelyekben arról volt szó, hogyan lehet öt alapanyagból főzni" - vázolta fel a mindennapok megváltozott valóságát.

A kiállítás 2012. január 31-ig látható a Honvédelmi Minisztériumban. A tárlatot előzetes bejelentkezés után lehet megtekinteni.