A Hajdú-Bihar megye híreivel foglalkozó Haon.hu híroldal tájékoztatása szerint 87 éves korában elhunyt Kemény Henrik. A honlap azt írja, hogy a Vojtina Bábszínház közölte a bábművész halálhírét. Az [origo] megkereste a színházat, ahol nem hivatalosan azt a tájékoztatást kapta, hogy valóban elhunyt Kemény Henrik. A bábszínház hivatalos weboldalán egyelőre nincs fent a hír. Az [origo]-nak a Budapesti Bábszínház művészeti igazgatóságán azt mondták, ők is azt hallották bábos berkekben, hogy elhunyt Kemény Henrik, de hivatalosan itt sem tudtak megerősítéssel szolgálni.
Kemény Henrik már 2005-ös Kossuth-díja átvételekor is gyengélkedett, majd három évvel később visszavonult a színpadtól. Családja három generáción át őrizte a mutatványos bábozás hagyományát, de Kemény Henrik két fia már nem folytatta a sort.
Kemény Henrik hatévesen kapta első szerepét a család először Hűvösvölgyben, majd a Népligetben felállított mutatványosbódéjában, ekkor már Vitéz Lászlót kellett mozgatnia. Tízéves korától játszott rendszeresen édesapja bábszínházában. Húszévesen, amikor édesapja nem tért haza a munkaszolgálatból, és öccsét elvitték malenkij robotba, egyedül vitte tovább a népligeti vurstlit.
Az ötvenes években államosítás ürügyén felszámolták azt a Ligetben működő mutatványos teret is, ahol a Kemény család bábszínháza 1926-tól fogadta vendégeit. Kemény Henrik az Andrássy úti Állami Bábszínházban dolgozott tovább, előbb a műhelyben, majd a színpadon. Tersánszki Józsi Jenő írt számára történeteket, amelyekben Vitéz László is továbbélhetett. Mivel a rendszer nem támogatta a vásári mutatványokat, 1952-től egészen a kilencvenes évek elejéig Kemény Henrik volt az egyetlen az országban, aki ezt a műfajt továbbvitte.
Vitéz László mellett Kemény Henrik több híres bábot is életre keltett ebben az időszakban: ő volt a megálmodója a Zsebtévé Hakapeszi Makijának, Furfangos Frigyesnek, és ő mozgatta Süsüt, a sárkányt is, akinek egy ideig még a hangját is kölcsönözte. A Kemény Henrik nevéhez köthető népligeti bábszínház október elején égett le.