Száz évre terveznek a buddhisták a pesti sörgyárban

Hiába ez Európa legnagyobb világi buddhista központja, a Gyémánt Út Buddhista Közösség kinőtte a Rózsák terén lévő templom szomszédságában álló, sörgyárból kialakított otthonát, ezért az egészet átalakítja. Új meditációs helyiséget alakítanak ki, szerelnek fel napkollektorokat, fák nőnek majd a tetőn. A műemléki védettségű homlokzatot, valamint Szűz Mária, a gyermek Jézus és Szent Flórián szobrát viszont nem bolygatják. 

Szűz Mária és a gyermek Jézus szobra fogadja majd az érkezőket a Huszár utcai buddhista központ leendő, a Rózsák terére néző főbejárata fölött. Néhány méterre tőlük, az épület sarkán lévő fülkében Szent Flórián szobra figyeli az utcát. A szobrok még abból az időből maradtak itt, amikor az ingatlan a sörgyáras Dreher család tulajdona volt, és mivel a családfő és a téren lévő plébániát vezető pap között nem volt éppen felhőtlen a kapcsolat, Dreherék egy külön kis kápolnát építettek maguknak. A kápolna az idők során eltűnt, a szobrok alatt található bejáratot befalazták, Szűz Mária és a gyermek Jézus viszont maradtak.

És maradnak továbbra is, nem fogják ugyanis bolygatni őket a buddhisták, akik bár 2001 óta mögöttük folytatják itt hitéletüket, hamarosan egy nagyobb beruházásba kezdenek. Tovább fejlesztik és végleges formára alakítják a Gyémánt Út Buddhista Közösség központját. Ahogy Major Péter, az átalakítások egyik koordinátora fogalmazott, a hamarosan induló beruházással az elkövetkező 50-100 évre terveznek.

Szent Flórián szobra nézi az utcát és a Rózsák terét (Kattintson a többi képért!)

A buddhista egyház 2001-ben vásárolta meg a Dreher Sörgyártól az addig raktárként használt, düledező ingatlant (az ingatlan részletes története második keretes írásunkban olvasható). A sörgyár szolgálati lakásaiból viszonylag gyorsan ki tudták alakítani a világi meditációs központ első helyiségeit: egy meditációs termet és négy lakást. Ezt követte a Munkás utcai homlokzat teljes rekonstrukciója. A 2005-06 között tartó felújítások során lakásokat, közösségi tereket, kegytárgyboltot alakítottak ki. A szakipari munkákat kivéve a teljes felújítást a közösség tagjai végezték szabadidejükben, fizetést ezért senki nem kapott. A költségeket főleg az adó-egyszázalékokból, meditációs kurzusok bevételeiből és a tagoktól származó adományokból fedezték, a homlokzat-felújításra állami pályázaton nyertek valamennyi pénzt.

Sörös lovak miatt vesztek össze

A városi legendárium szerint a Dreher család fejének és a szomszédos Szent Erzsébet római katolikus plébánia urának az istálló és a sörös lovak miatt romlott meg a kapcsolata. Talán ez lehet a magyarázata annak is, hogy a Dreher család az épületkomplexum a Rózsák tere felőli részén egy saját kápolnát alakított ki. Ennek a már befalazott bejárata feletti fülkébe helyezett Szűz Mária és a gyermek Jézus szobra ma is látható.

Forrás: Gyémánt Út Buddhista Közösség

Délutáni meditáció (További képekért klikkeljen a fotóra!)

Műemléki védetségű homlokzat, fák a tetőn

Hiába emlegetik Európa legnagyobb központjaként a budapestit, a jelenlegi közel 2000 négyzetmétert mostanra kinőtte a közösség. A lakórészeket - húsz lakásban negyven, a meditációs központ életében aktívan részt vevő albérlő él, - nem akarják tovább bővíteni, a közösségi terek ellenben mostanra szűkösek lettek, a meditációs teremre többször ki tudnák rakni a megtelt-táblát. "Egyszerűen nem férünk el a teremben, ha például külföldi tanító jön" - magyarázza Major Péter.

"Az építkezésben nem követjük a keleti stílust, az európai építészetnek megfelelők a tervek. Mi a látásmóddal dolgozunk, a tibeti kulturális jellemzőket otthagytuk Ázsiában. Az építkezési stílus viszont megfelel a buddhizmus tanításainak: külső szinten megtartjuk a védett homlokzatot, belül pedig minden modern lesz, sok fénnyel. Ez ahhoz hasonlít, ahogy megtartjuk a 2500 éves szóbeli átadásra épülő tradíciót, amit világi emberek munka és család mellett itt a modern Európában is gyakorolnak" - magyarázza a szimbolikus összefüggéseket.

A szentek jelenlétéhez hasonló véletlen egybeesés az is, hogy az ingatlant határoló homlokzati fal teteje olyan, mintha tibeti díszítés lenne, pedig nem az: azóta így néz ki, hogy 1935-ben Friedmann Ernő tervei alapján elkészült. A műemléki védettségű homlokzati fal marad eredeti formájában, mögötte jön majd létre új épület.

Látványterv a készülő átalakításhoz

A most még macskakővel fedett udvar közösségi tér lesz, az itt elhelyezkedő épületrészeket összekötik, így egy U-alakú épület jön létre; amelyben egy 450 négyzetméter alapterületű meditációs helyiség, egy multifunkcionális terem, irodák, kegytárgybolt és egy 50 négyzetméteres gyerekjátszóház kap helyet. A belső közösségi teret az U-betű öblében alakítják ki. A tetejére fűvel, cserjékkel, fákkal borított lapos tetőt képzelt el a tervező Entek Kft. két tagja, Halics Péter és Kiss Gyula építész. A tetőkön napkollektorokat helyeznek el, az udvaron a macskakő egy részét felszedik, és helyére a Kárpát-medence klímáját jól tűrő növényeket ültetnek.

Másfél éven belül négyszer több ember

Voltaképp csak egyetlen, a hagyományoknak megfelelően kialakított buddhista építmény készül: egy 2-3 méteres sztúpa. Emellett a meditációs helyiségbe szánt embernagyságú Buddha-szobrok idézik meg a vallás tibeti eredetét.

A büdzsé nagyságáról még nem tudott beszámolni Major Péter, mint mondta, az építkezés költségeit a korábbi évek egy százalékaiból, házon belüli gyűjtésből, magánhitelekből és a kurzusok és könyveladások bevételeiből fedezik. A jogerős építési tervek szerinte megvannak, az alapkőletételt június végére tervezik, ekkor látogat ugyanis Budapestre a XVII. Karmapa, Trinli Táje Dordzse, a tibeti Karma Kagyü iskola - ahová a nyugati Gyémánt Út-központok is tartoznak - feje, illetve Láma Ole Nydahl, a nyugati központok alapítója és vezetője.. Terveik szerint másfél éven belül már a - jelenleginél négyszer több ember befogadására alkalmas - új központban működik tovább az egyház, melynek bejárata átkerül Szűz Mária és a kis Jézus lábai alá.

Sörgyári raktárból meditációs terem - az épület története

A Budapest, VII. kerület Huszár utca 7. szám alatt található épületkomplexum a Haggenmacher Sörgyár (később Dreher- Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde DHERMS) telephelye, raktára és Hági néven ismert sörözője volt.

Az épület több önálló ingatlan egyesítéséből jött létre, szabálytalan alaprajzú, három utcára, illetve térre néző négy épületszárnyból és egy további, külön épületből áll. Részben földszintes, részben egyemeletes ipari együttes, az utcai részén pártázatos neoreneszánsz homlokzati architektúrával. Ez az együttes Budapest ipari építészetének több szempontból egyedi emléke: nem ipari övezetben fekszik, hanem lakónegyedben, úgynevezett zárványként. Az épület egy részét lakóingatlannak, a többi részét raktárhelyiségnek használták, tényleges gyártási folyamat itt nem zajlott.

Az épületet különlegessé teszi az utcai homlokzatainak megoldása. A legfontosabb építési fázis, a jellegzetes homlokzati architektúrát eredményező 1935-ös átalakítás volt, Friedmann Ernő tervei alapján készült el. Az épület egységes homlokzata a '70-es években cementes alapú szürke színű mázolatot kapott, ezzel az évezred végéig el is vesztette régi patináját.

A Kőbányai Sörgyárak Maglódi úti székhelyének felfejlesztésével az iroda és raktár funkciókat is kitelepítették a külvárosba, így az ingatlant bérbe adták. Sem a tulajdonos, sem a bérlők nem viselték gondját a háznak, így az épületegyüttes állaga a '90-es évek elejére igen leromlott.

Szomorú intermezzo az épület történetében hogy a Hági söröző helyén, annak színvonalához méltatlan Kalóz Tanya nevű kocsmában, - mely a budapesti alvilág egyik színtere volt - hajtották végre 1997-ben az első robbantásos merényletet. Az épület Huszár utca Munkás utca sarkán jelentős károk keletkeztek, sőt a szomszédos házak ablakait is tönkretette a detonáció, de a kocsmában tartózkodók közül senki sem sérült meg.

A Kőbányai Sörgyárak nevét a rendszerváltás után Dreher Sörgyárra változtatta és az ingatlant többször megpróbálta értékesíteni. Az ajánlatok a többszintes irodaháztól a nyilvános kuplerájig széles skálán mozogtak; volt, aki az épület lebontását tervezte. A bontási engedélyt a Műemlékvédelmi Hivatal rendre megakadályozta, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztere 2003. tavaszán az épületkomplexumot egyedi védettséget élvező műemléképületté nyilvánította.

A több mint 2500 éves filozófiai iskolát és abszolút látásmódot tartalmazó buddhista egyház 2001-ben költözött be - harmonikusan beillesztve a karakterisztikus épületegyüttest a Rózsák tere - Huszár utca - Munkás utca által tagolt szakrális és világi miliőbe.
Forrás: Gyémánt Út Buddhista Közösség