Játszottak, míg meg nem haltak

A padban porcelánlányok ülnek, a falon Nagy-Magyarország térképe lóg. Kint az utcán babák indulnak a templomba, Lidike nyelve és fogsora mozgatható. Moskovszky Éva játékbaba-gyűjteménye hetven évig gyarapodott, legrégebbi darabja a 18. század elejéről való, a legújabb az 1930-as évekből. A fehérvári Hetedhét Játékmúzeum kiállításán a babák névnapját is megünneplik, miniatűr csokoládéautomaták állnak a miniatűr Székesfehérvár utcáin, de a háború is jelen van. Mit rejt az 52. szoba? 

Kattintson és nézzen még több babát!

Valamikor a 20. század elején élt egy kislány, aki mint annyi más kislány, imádott babázni, de tizenhárom éves korában váratlanul meghalt az édesapja, és az özvegyen maradt édesanya, gondolván, hogy már nem is olyan kicsi az a lány, elajándékozta annak játékait. Auer Erzsébetnek ekkor ért véget első gyermekkora. A második a húszas években kezdődött, amikor ő is anyuka lett, és kislányának, a 2010-ben elhunyt Moskovszky Évának újabb és újabb játékokat, babaházakat vásárolt és készített, megalapozva ezzel a mára több mint 4000 darabból álló Moskovszky-gyűjteményt. A gyűjtemény névadója így ír a kezdetekről: "A Fehérvári Babaház játékai főként a 19. századból, a játékok nagy korszakából származnak, azon egyszerű okokból, hogy édesanyám gyűjtőtevékenysége megindultakor ezek még beszerezhetők és anyagilag is elérhetők voltak, és ezeket ismerte még boldog gyermekkorából, amelynek elveszett Édenét felnőtt korában igyekezett visszavarázsolni." Moskovszky Éva élete végéig játszott.

Viaszfejű pólyás Napóleon idejéből

A fehérvári Hiemer-Font-Caraffa műemléképületben berendezett több mint hetven babaszoba-enteriőr egyenként is kimeríthetetlen kultúrtörténeti forrás, tele művészettörténetileg is értékes darabokkal, amelyek a 18-19. század életébe engednek betekintést. A legújabb babák, bababútorok az 1930-as évekből származnak, míg a gyűjtemény legrégebbi darabjai az 1700-as évek elejéről. Ilyen például a Napóleon idejére keltezhető viaszfejű, bőrtestű pólyás baba, amelynek a korát a hajviselete alapján határozták meg. Az, hogy ez a sérülékeny darab fennmaradt, kész csoda. De a szobabelsők berendezésénél nem volt cél, hogy a bútorok, a berendezési tárgyak és a babák stílustörténetileg egységesek legyenek. "Anyám célja a beszerzéseknél az volt, hogy együtteseket tudjon kialakítani" - írja Moskovszky Éva. A viaszfejű babát például jó harminc évvel később készült porcelánfejű felnőttbaba, Ilma tartja a kezében. Mert a babáknak természetesen nevük is van. Anya és lánya közösen nevezték el őket: Mimi, Brigitta, Georgina, Estella, Gizella, Szilvia, Leonitine, Valentine és a többiek a Hetedhét Játékmúzeum állandó lakói, akiknek a névnapjait is megünneplik a látogató gyerekekkel közösen.

Kattintson egy tetszőleges kalapra!

Francia babák vs. német babák

Az 1840-es évektől kezdve foglalkoztak a porcelángyárak babafejek gyártásával, főleg Németországban és Franciaországban: a babaszobákhoz tartozó porcelán- és cserépedény babaszervizek nagy európai gyárak (Meissen, Bécs, Ludwigsburg, Sevres, Limoges, Schlaggenwald, Karlsbad) termékei.

1860 és 1890 között Franciaországban a divatosan öltöztetett hölgybabák voltak a legnépszerűbbek. Sokat közülük itt csak összeállítottak, német porcelángyárak fejeit erősítve a francia gyártmányú testekre. Míg a francia babák az idealizált női szépséget jelenítették meg, addig a 19. század végének német cégei valódi személyekről kezdtek babákat mintázni. Így született meg a karakterbaba elnevezés, melyet a Kämmer és Reinhardt cég jegyeztetett be 1909-ben. A kiállításon is látható a cég "Mein Liebling" sorozatából Panci és Hans, akit Reinhardt gyáros unokájáról mintáztak, valamint a "királyi sorozatból" Marie és Walter. A lenti képen látható Lidike például 1913-ban született Thüringiában. Nyelve és alsó fogsora mozog.

Lidike fogsora mozog, kattintson!

Babaológia

Néhány baba és babaház csak Moskovszky Éva halála után került a nevét viselő - majd 70 évig formálódott - gyűjteménybe. Ahhoz persze, hogy a rengeteg játékból 2012 májusára Székesfehérváron múzeum alakuljon, nem csak a babák kellettek.

Dr. Moskovszky Éva annak idején a Pázmány Péter Tudományegyetemen a latin és a történelem mellett régészetet és művészettörténetet is hallgatott, és később már tudományos szinten foglalkozott játéktörténettel, a táblás játékok történetével, illetve "babaológiával". Több könyvet írt a témában, és a Magyar Nemzeti Múzeumban 1968-ban megnyílt Játékok kiállítást is ő rendezte. Gyűjteménye 1996-ban vendégeskedett először Székesfehérváron, amit aztán a város Illyés Endréné Ötvös Tünde, a megyei múzeum akkori főrestaurátora közbenjárására nem is engedett el, és két év múlva az egykori megyeháza épületében megnyílhatott a Fehérvári Babaház - Moskovszky-gyűjtemény.

A korszerűsített, kibővült kiállítás most a nemrég felújított Hiemer-Font-Caraffa műemléképületben kapott helyet, egyúttal a Városi Képtár - Deák Gyűjtemény filiáléjaként immár a Székesfehérvári Önkormányzat üzemelteti, mondta el az [origo]-nak az intézmény vezetője, Nagy Veronika néprajzkutató-muzeológus, aki Illyés Endrénével közösen rendezte be az új kiállítást.

A padokban porcelánlányok, a falon Nagy-Magyarország

A kiállítás része egy babautca, amelynek házai székesfehérvári épületeket idéznek, amelyek az igazi városban sétálva könnyen beazonosíthatók. A babacsaládok vendéget fogadnak, vásárolni mennek, templomba járnak, a parkban zenét hallgatnak, gyermekeiket iskolába járatják. A négyemeletes házak egyik lakásában tengerész a háziúr, a másik szobában Rózsa és Artúr játszik egy gyufaskatulya babaszobával, míg lent a kalaposüzletben a hölgyek a nemez-, szalma-, bársony- és selyemkalapok közül válogatnak. Iskola is van a háztömbben, amelynek berendezése egy tabáni játékkészítő üzem terméke 1931-ből. A padokban apró porcelán iskolás lányok ülnek, a falon látható Nagy-Magyarország-térképet Auer Erzsébet rajzolta. A parkban körhinta forog, és katonazenekar játszik. Látható egy csokoládéautomata is, amelyet annak idején "néma eladó"-nak is neveztek. Budapesten elsőként a Stollwerck cég állított fel ilyet az 1900-as évek legelején.

Séta a babavárosban, kattintásra még több kép

Az 52. szoba

Az 52. babaszobának Mária Terézia korabeli intarziás kabinetszekrényében Shakespeare, Goethe, Schiller és mások könyvei találhatók eredeti nyelven, valamint egy teljes angol Biblia. Illetve van benne egy apró gyalu 1706-ból és egy apró Magyarország története, amelyet a dedikáció szerint Csinszka, vagyis Boncza Berta, Ady Endre özvegye ajándékozott Fenyő Miksa lányának, Annának: "Fenyő Pannika barátnőmnek, 1926. karácsony, Csinszka". Az ajándékozó ekkor harminckét éves volt, az ajándékozott tizenhat.

Két hölgy a háborúban

A kiállítás emeleti részén többek között egy óriási terepasztal látható: az 1901-ből származó nürnbergi óraműves mozdonyt a látogatók is elindíthatják. A terepasztal központi eleme egy vár, amely a 19. század végéről származik, és Grexa Gyula történész-tanár gyerekkori játéka volt. Az asztalon a spanyol-amerikai és az orosz-japán háború csatahajói is feltűnnek, de van ott spirituszos gőzmeghajtású tengeralattjáró is.

A két hölgy háborúkon keresztül, élete végéig élte a gyermekkorát. "Anyám hangulatos, elmúlt korok ízlését tükröző szobarészleteket tudott alkotni, és bár a legtöbb szobának volt kis babalakója, mégis valahogy úgy éreztem, hogy édesanyám néha maga is liliputi méretűvé tud zsugorodni, belátogat a kis szobákba, megigazgatja a valódicsipke-terítőcskéket, megnyesi a pici koppantóval a gyertya kanócát" - emlékezett a kislány.

Hetedhét Játékmúzeum - Moskovszky- és Réber-gyűjtemény, 8000, Székesfehérvár, Oskola u. 2-4. (Hiemer-ház)