Előbújt a magyar kisszobákból a hiphop

Óriási nézettségű videók és fesztiválmeghívások árulkodnak a korábban gettóba zárt magyar rapperek népszerűségéről, akik már megvetették a lábukat a zenetévékben és a rádióban is. Valós népszerűséget tükröz-e a YouTube-nézettség? Mitől számít valami undergroundnak? Tényleg győzött-e itthon a hiphopkultúra? Jó tíz év pangás után éledezik a hiphop Magyarországon.

Amióta a hiphop gyökeret vert Magyarországon a kilencvenes évek közepén, a műfajnak csak egy-két képviselője volt országosan ismert. Ráadásul mind a Ganxsta Zolee és a Kartel, Dopeman, Ogli G fémjelezte gangsta rap irány, mind pedig az Animal Cannibals és Sub Bass Monster által népszerűsített könnyedebb vonal úgy maradt fenn a magyar popban, hogy sokáig nem akadtak ismertebb követőik. Miután aztán elmúlt az a korszak, amikor középosztálybeli, gátlásos gimnazisták egymást kérdezgették arról, hogy "ki a fasza gyerek", illetve a zenetévékből is kikoptak az Animal Cannibals és Sub Bass Monster slágerei, a hiphop idehaza visszaszorult. Hiába jelent meg sok underground rapper, ők csak a legritkább esetben tudták a belterjessé váló színtéren kívül is megmutatni magukat: sem a zenei média, sem pedig a fesztiválok nem nagyon vettek tudomást róluk évekig.

Ez a helyzet változott meg azzal, hogy az utóbbi két-három évben a műfaj egyre több képviselője kap komolyabb nyilvánosságot: ez leginkább a YouTube-ra feltöltött videók sokszor elképesztő nézettségén látszik, a többi műfajban sokkal ritkábbak az ilyen számok. Ezt támasztja alá az Artisjus által először elkészített közösségi slágerlista is, amely a legfontosabb videómegosztó, valamint a hazai legnépszerűbb közösségi oldal adatai alapján tükrözi az adott időszakban legjobban pörgő előadók rangsorát: a listát a két újpesti hiphoparccal megtámogatott Majka és a Belehalok című szám vezeti, de a top 10-ben ezt leszámítva is a rap dominál. Játssza most már a rapperek számait a Viva tévé és az MR2 is, míg a legnagyobb hazai fesztiválokat már el sem lehet képzelni a Hősök, az Akkezdet Phiai vagy a Punnany Massif nélkül.

Érzik ezt a fellendülést a műfaj régi motorosai is. "Beértek az egykori underground hiphopelőadók, mint az Akkezdet Phiai, a Hősök és a többiek, velük együtt pedig felnőtt egy új közönség az új generáció mellé. Mi már oldschool előadóknak számítunk" - mondta a Quartnak Máté Szabolcs alias Sub Bass Monster. A rátóti rapper nem konkurenciaként tekint a fiatalabbakra - többekkel már dolgozott is együtt -, hanem kifejezetten örül a jelenségnek: "szerintem tök jó dolog, hogy például Majkáék száma ennyire népszerű, mert egyrészt jó, másrészt az egész műfaj népszerűségét is jelzi, akárcsak az, hogy van egy csomó olyan előadó, akiknek még én is alig ismerem a nevét, de már komoly nézettségeik vannak a számaiknak. Kellett egy kis idő, hogy kialakuljon az a közeg, ami vevő erre" - fejtegette Sub Bass Monster. Osztja ezt Ricsipí is az Animal Cannibalsből, aki szerint a műfaj nagyjából az ezredforduló óta tartó visszaszorulásának vetett véget a jelenlegi fellendülés: "fordult a világ, most például épp rockzene nincs a médiában, és nem számít divatosnak, miközben a gyerekek rapesek lesznek, de ezek a dolgok mindig változnak" - mondta a Quartnak, felidézve, hogy a kilencvenes évek második felében még egymás után jöttek az új előadók.

Az utóbbi két-három évben népszerűvé vált rapperek a ciklikusságon kívül más magyarázatot is találtak. Funktasztikus (született Csató Adorján) hiába van régóta a pályán, ő is ezzel a hullámmal tört ki az undergroundból: "leginkább az internetnek, illetve a digitális technológia fejlődésének köszönhető ez a pozitív változás. Én például az elmúlt négy év alatt többet kaptam a műfajtól, mint az azt megelőző tizenhét évben" - mondta a Quartnak. Szerinte a műfajnak régóta ott kellett volna már lennie a fesztiválokon, ehhez képest a közelmúltig csak pár előadó képviselte a rapet a nagyközönség előtt. "Ebben az is szerepet játszott, hogy a mai magyar popzene nagyon üres, nem véletlen, hogy felfedezték végre a független rapzenét is, ami már több mint két évtizedes múltra tekint vissza" - mondta.

A rapper szerint az internet szerepe a legfontosabb. "Én is rájöttem, hogy a videoklipek tévék nélkül is eljutnak a nagyközönséghez, úgyhogy elkezdtem klipeket csinálni, noha én alapból lemezekben gondolkodom" - mondta. Kiemelte az olcsóbb és könnyebben hozzáférhető digitális technika szerepét is: "Míg régen százezrekbe került volna csak az, hogy olyan cuccot bérelj, amivel klipet lehet forgatni, most az olcsó full HD kamerákkal, fényképezőgépekkel bárki megcsinálhatja." Szinte ugyanezt mondja Dipa, az egyik legnépszerűbb hiphopcsapat, a szintén jó évtizede a pályán lévő DSP tagja is: "odáig fejlődött a technika, hogy már egy jó képminőségű videoklipet is össze tud rakni, akinek van ehhez egy kis érzéke, ha pedig jó, akkor megosztás útján terjed, mint a vírus" - mondta Dipa. Szerinte az is az internetnek köszönhető, hogy a fiatalok nincsenek a tévé és rádió elé kényszerülve, így nem csak azokról a zenékről értesülhetnek, amelyet az arcukba nyomnak.

Ganxsta Zolee a kisszobában

A hiphop új keletű magyarországi térnyerése azért is figyelemreméltó, mert olyan műfajról van szó, amely hagyományosan kényelmetlen a média egy része - leginkább a kereskedelmi rádiók - számára. "Mi 1995 óta küzdünk a kereskedelmi rádiókkal" - mondta erről Ricsipí. "A Danubius 2002-ben egyetlen alkalommal lejátszotta egy számunkat, erről még kimutatást is kaptunk, de ez minden. Nem lepődtünk meg ezen, mert a kereskedelmi rádiók hagyományosan lassan reagálnak, és ez külföldön is így van, ott sem játsszák az igazi hiphopszámokat - a rapperek is csak a kellően popos számaikkal kerülnek be" - mondta az Animal Cannibals rappere, aki Jay-Z Beyoncéval közös számát hozta fel példaként. Ezzel egyetért Sub Bass Monster is, aki szerint régen még ennyire sem volt reprezentálva a műfaj a rádióban, mint most: "az például, hogy sok más előadó mellett Deniz is felléphetett az MR2 Akusztik című műsorában, az egy nagyon komoly dolog."

A hiphopelőadók közül sokan keresetlen őszinteséggel beszélnek a szövegeikben közéleti témákról, még ha ez alatt nem is nyílt politizálásra kell gondolni. Például ezt vagy ezt a számot valóban nehezen lehetne elképzelni bármelyik nagy hallgatottságú rádióban napközben, nem is beszélve Dopeman Bazmeg-jéről (a vele készült hosszabb interjúnk itt olvasható). Pont ez a szókimondás is persze a hiphop egyik fő vonzereje, noha ez inkább csak az underground hiphopelőadóira jellemző. És bár magával a kifejezéssel gyakran lehet találkozni, igazából az általunk megkérdezett előadók szerint nincs már sok értelme az underground/mainstream hiphop szembeállításának: "Régebben erősebb volt a különbség az underground és a mainstream hiphop között, ez most már nem nagyon létezik" - mondta Sub Bass Monster. "Ez régen sem a zenében mutatkozott meg, hanem abban, hogy kiadták-e valakinek a lemezét vagy sem. Én is onnantól lettem mainstream előadó, hogy megjelent az első albumom."

Egyetért a fentiekkel Funktasztikus is, pedig már játssza a számait a Viva vagy az MR2 is: "ettől függetlenül azt gondolom, hogy amit én csinálok, az underground marad a szellemében, akár a miatt, mert én azóta is otthon a kisszobában csinálom a dolgaimat, akár a mondanivaló miatt. Mégis megkeresett Ganxsta Zolee, és valószínűleg szerepelni fogok az új lemezén. Most gondold el, eljön majd ide a FSZ/2-be a kisszobába hozzám. De én így dolgozom, szóval kénytelen lesz". Ugyancsak underground együttesnek tartja magukat Dipa is: "azért, mert ez hiteles rapzene, és sose csináltunk számokat azért, hogy azt lejátsszák valamilyen médiában. Egyébként nem is foglalkozunk ezzel a kérdéssel, az számít, hogy minőségi legyen" - mondta.

Három egyszerű vidéki srác

De vajon mennyire tükrözik a magas internetes nézőszámok a valós népszerűséget? "Nem mondom, hogy ez számszerűsíti a népszerűséget, de nagyjából meg lehet állapítani belőle, hogy mennyien kíváncsiak egy-egy együttesre" - mondta Bom a DSP-ből, míg társa, Dipa annyit tett hozzá, az mindenképp meglepő, hogy itthon egyes rapklipek rekordszintű nézettséget tudnak produkálni. Ricsipí az Animal Cannibalsból viszont fenntartással kezeli a YouTube-nézettséget, és arra az ellentmondásra is felhívta a figyelmet, hogy vannak előadók, akik az elképesztő nézettségük ellenére nem is lépnek fel élőben, míg ellenpéldának a Hősöket hozta fel, akik áttörtek a mainstreambe, ott vannak a fontosabb fesztiválokon is, és esetükben szerinte reális a kattintásszám is.

Megemlítette a Children Of Distance nevű formációt, mondván, hogy hiába a magas nézettség, attól még nem gondolná, hogy "a hiphopközönség őket hallgatja nonstop". Funktasztikus szerint "nem az a lényeg, hogy kire hányszor kattintanak a kislányok, mégis sokakat itthon csak a nézettség érdekel még mindig, minden más csak másodlagos. Jól illusztrálja ezt a Children Of Distance, ami elvileg underground formáció, de igazából semmi köze a műfajhoz, mert az csak szar popzene, rapbetétekkel, ami tükrözi a magyar popéletet: van is rapünk, meg nincs is".

A Children Of Distance mindenképpen érdekes jelenség a magyar popéletben: a trió hat éve alakult Sub Bass Monster internetes fórumán, ahol három, egymástól távoli faluban élő srác alapított zenekart úgy, hogy élőben nem is találkoztak. Az együttesnek több, sokmilliós nézettségű videója látható a YouTube-on, és számos díjat is kaptak már. "Kétszer elnyerték a Viva Cometet, például most a Hősökkel szemben. Mégis, hol vannak ezek a Hősöktől vagy a DSP-től? Vagy tőlem" - kérdezte Funktasztikus.

De a Children Of Distance is eltávolítja magát a magyar hiphopszíntértől. "Az, hogy nem játsszák a dalainkat, egyrészt annak köszönhető szerintem, hogy egy kalap alá vesznek minket az összes hiphopcsapattal, -előadóval, pedig teljesen más vonal vagyunk, mint amit általában a magyar hiphop képvisel, mind témában, mind zeneileg" - mondta a Quartnak Horus a Children Of Distance-ből. "Soha nem a pénz, a hatásvadászat és a hírnév vezetett minket, hanem egyszerűen jókedvből csináljuk. Hétköznapi problémákról beszélünk hétköznapi embereknek, hétköznapi nyelven" - tette hozzá Horus, és a többi tag is a hétköznapiságukat emelte ki, amikor arról kérdeztük őket, miért csak az interneten lehet velük találkozni. "Talán pont ez a varázsa, mindenki a sajátjának érzi egy kicsit a zenéinket, és pont ezért nem vagyunk érdekesek a média számára. Nincsenek botrányaink, nem vagyunk hihetetlenül jóképűek, de legalább tudom, hogy minket a dalaink miatt szeretnek ennyien" - mondta Carp-E.

A Children Of Distance tagjaira bevallottan nem hatottak magyar hiphopelőadók, egyedül Sub Bass Monstert és Anonim MC-t említette egyikük; zömmel külföldi előadókat mondtak, akik közül Eminem a közös nevező. "Teljes mértékben virtuális együttes vagyunk, hiszen a srácokkal az interneten tartjuk a kapcsolatot. Ahol találkozunk személyesen, az a fellépés, médiamegjelenés és a stúdió" - mondta Horus, ami Carp-E szerint előnyükre válik az ország többi együtteséhez képest.

Nem zavarja őket, ha a mainstreambe sorolják őket: "Magyarországon nem tudom, mennyire van értelme mainstreamről beszélni, hiszen ez nem 'réteg', maximum pár előadót takarhat, beleértve minket is" - mondta erről Carp-E. "Itthon pejoratív jelzőként használják a mainstream jelzőt, elsősorban a szűklátókörűség miatt. Elfelejtik sokan, hogy maga a mainstream hiphop teremthetné meg az alapot, hogy az underground zenék is előtérbe kerüljenek" - tette még hozzá. Kifejezetten büszkék az internetes jelenlétükre: "mi már a kezdetek kezdetén az internetet használtuk ki, annak idején nekünk volt a legtöbb tagunk MyVipen, nagyon hamar lett Facebook-oldalunk is, és külön büszkék vagyunk arra, hogy óriási médiajelenlét nélkül vagyunk jelenleg a második legnagyobb ilyen oldal. Sőt elsők is voltunk sokáig, csak jött egy Mizu" - mondta az együttes harmadik tagja, Shady.

Az viszont egy kicsit a Children Of Distance-t is bántja, hogy a hagyományos média a fenti eredmények ellenére sem nagyon vesz tudomást róluk: "zavar, hogy hiába nyertünk tavaly és az idén is Cometet, hiába nyertünk BRAVO OTTO díjat, illetve Erdélyben is, az igazán fontos és döntő emberekhez valahogy nehezen jutunk el" - mondta erről Shady. Arra pedig nem is számítanak, hogy a jövőben velük legyen tele a média: "Három egyszerű vidéki srác vagyunk, akik nem annyira érdekesek, mint a celebek" - fogalmazott Horus.

Még van hová fejlődni

Sok esetben az is vitatott, hol kezdődik és hol ér véget a hiphop. Ricsipí szerint van ilyen vonal: "a 130 BPM feletti számokban hiába rappelnek, az már a hiphop túlpopularizálása. Itt igazából már más műfajról beszélünk, amikor kettőből létrejön valami harmadik, mint régen volt a hip house" - mondta az Animal Cannibals rappere, utalva a ma divatos electro house alapokra rappelő előadókra. Funktasztikusnak az élőzenés megszólalással is baja van: "szerintem az underground hiphop lényege, műfaji sajátossága, hogy két lemezjátszóról és egy mikrofonról szól, és az igazi rapzenéhez nem tartozik hozzá az élőzenés felállás, amiket most páran a fesztiválszezonban nyomnak" - mondta a rapper. "Ez persze főleg a fesztiválszervezők felelőssége, akik csak a hangszeres fellépőket veszik komolyan, pedig ennek a műfajnak az nem mindig áll jól, kivéve a Punnany Massifot, de az már nem is rap szerintem. Még akkor sem, ha egyébként szeretem, amit csinálnak."

"A Punnanyban ott van a Máté, aki egy zseniális producer: még pár ilyen, és európai színvonalú produkcióink lesznek itthon. Bár szerintem már most is van pár, miközben pl. Amerikában pont hanyatlik a hiphop" - folytatta Funktasztikus, aki a konkurenciát is dicsérte: "például az Akkezdetben azt, hogy sosem kurvulnak el, és járják a saját útjukat. Nálunk még egészséges versengés van a műfajon belül, és fejlődik is: nekem is végre jönnek a fellépések az országon belül mindenütt, újjászületésként éltem meg ezt az elmúlt három évet. Nagyon bízom benne, hogy öt éven belül a rap lesz itthon a legerősebb műfaj."

Ahhoz azonban pár dolognak még változnia kell. Sub Bass Monsternek az az egyetlen fájdalma, hogy csak egyes számok szivárognak be a köztudatba, miközben maga a hiphopkultúra nem lett széles körben népszerű. "Továbbra is megvan még a lemaradás a környező országok hiphopszínteréhez képest: valamit talán csökkent a különbség, de még van hová fejlődni" - mondta Sub Bass Monster. "Külföldön óriási graffitisélet van, turntablistbemutatók, breaktáncbulik mennek óriási érdeklődés mellett, nálunk nincs ekkora élet. Hiányzik például az a céltudatos hiphopközönség, míg például összetartó rockerközönségre lehet példát mondani itthonról. Inkább arról van szó, hogy mindenevők lettek az emberek, és megszokta a hiphopot a közönség." Egybecseng ez azzal, amit Dopeman mondott a már idézett interjúban arról, hogy itthon hiányzik a hiphop kulturális háttere, és azzal is, amit Funktasztikus mond: "A nagyközönség még mindig nem tud mit kezdeni a hiphoppal: nekik Fluor és Majka jelentik a rapet, én is kapok olyan kommenteket, hogy nem értik, miről rappelek, pedig magyar nyelvű szövegeket írok. Most én tehetek arról, hogy nem tudják, mit jelent az, hogy egzisztencia?"

Ennek ellenére kivétel nélkül pozitívnak érzik a műfaj szempontjából a jelenlegi korszakot, külön kihangsúlyozva, hogy a most népszerű, underground hiphopból indult előadók mind nagyon sokat dolgoztak azért, hogy idáig eljussanak. Sub Bass Monster az igazi önmagát mostanra megtaláló Funktasztikuson kívül említhette Denizt, Siska Finuccsit, a TheShowCrew-t vagy Fura Csét. "Ők azok, akik húzzák a stílust, míg az egyes régióknak megvannak a maguk zenekarai, aminek köszönhetően mindenütt nyitottabb lett a közönség is. Egyre komolyabb a koncertélet is, önjelölt szervezők csinálják sok helyen a hiphoppartikat, akik gyakran maguk is hiphopelőadók, és ezeken mindig fellépnek a legfontosabb helyi előadók is" - mondta a rátóti rapper.

Az Animal Cannibals számára a leginkább az tanúskodott az új időkről, hogy az általuk évente megrendezett Freestyle Battle rapverseny (ahol improvizálniuk kell az MC-knek) átmeneti hullámvölgy után az idén támadt fel újra. "Aranykorát éli a műfaj, és láttuk az új arcokat, van utánpótlás" - mesélte tapasztalatait Ricsipí, és erre kontrázott rá Bom is a DSP-ből: "Mostanra annyi fiatal hallgat rapzenét, hogy már nem lehet félvállról venni ezt a műfajt. A rádiók és a tévék is rájöttek, hogy erre igény van, és már van egy bejáratott, masszív tábor, csak teret kellett adni neki."