Drew Crumbaugh hangmérnök számos komoly, hivatalos újrakiadáson dolgozott, és csak úgy hobbiból is fel szokott rakni szépen feljavított felvételeket blogjára. Legutóbb azt az 1980-as Joy Division-koncertfelvételt töltötte fel, amelynek újramaszterelésén ő dolgozott 2006-ban, és a Closer gyűjtőknek szóló kiadásán meg is jelent 2007-ben. Mint írja, nemrég újrahallgatta azt a változatot, és nem volt jó élmény. Nem mintha rossz lenne, de azóta számos "technikát, titkot és varázslatot" elsajátított, úgyhogy úgy érezte, képes ennél sokkal jobbra is. El is készített egy új masztert, és szerinte "még a komoly kihívásokkal küszködő hallású" emberek számára is fel kell, hogy tűnjön a különbség: "a cinek csengenek, a dob nem azt mondja, hogy 'thwop', hanem hogy THWACK, a gitár pedig hasít." Crumbaugh szerint ha lenne igazság a Földön, a kiadó visszavonná a 2007-es lemezt és megjelentetné ezt.
De persze tudja, hogy ez csak álom - ezért aztán ide feltöltötte az új változatot, veszteségmentes formátumban. A megjelent masztert én nem ismerem, de az biztos, hogy ez tényleg szépen szól, bár az élő előadás szükségképpen meglévő hibái megvannak (például az ének azért egy stúdiófelvételen biztos más helyet foglalna el a mixben, illetve egyszer a szinti elszabadul stb.). Külön érdekessége az 1980 februárjában készült londoni felvételnek, hogy több szám is megszólal a Closerről, aminek akkor még a felvételeit sem kezdték meg. Akit még több Joy Division- és még inkább New Order-ritkaság érdekel újramaszterelve, az itt találja meg Drew Crumbaugh ezekre szakosodott blogját. (Zárójelben jegyzem meg, hogy így messziről jogilag eléggé szürke zónásnak tűnik ez a felvétel, de mivel több nagy zenei lap is beszámolt róla, ezért helye van itt is.)