A parlament kulturális és sajtóbizottsága hétfői ülésén - a médiatörvények változtatásához benyújtott módosítások vitájában - támogatta Karácsony Gergely javaslatát. A Párbeszéd Magyarország képviselője magyarnak ismerné el, és így a rádiók játszási listájában a magyar kvótába számítaná bele azokat a zeneszámokat is, amelyek "a magyar kultúra vagy a Magyarország által elismert nemzetiségek Magyarországhoz kapcsolódó kultúrájának részét képezik".
A kormány javaslata szerint ugyanis nem számítana magyar zenének az a zenemű, amelyet bár magyar szerző és előadó jegyez, de angol nyelven hangzik el. "Így számos jazz és könnyűzenei produkció, de ugyanígy a magyar szerzőjű, de latin vagy más nyelvű klasszikus művek sem számítanának magyarnak" - írta közleményében a PM.
A bizottság több tagja abszurdnak tartotta, hogy most nem minősül magyarnak az a zenei alkotás, amelynek szövege nem magyar nyelvű. L. Simon László, a testület fideszes elnöke arra mutatott rá, hogy ilyen alapon a latinul író Janus Pannonius sem számítana magyar költőnek.
Az uniós irányelv kötelez
Gáva Krisztián, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) helyettes államtitkára ugyanakkor azt mondta, hogy a vonatkozó uniós irányelv a különbséget elsősorban az előadás nyelve alapján határozza meg - az Európai Bizottság is ezt a gyakorlatot követi -, a kormány csak az audiovizuális irányelv minél pontosabb átültetését tűzte ki célul.
Hiller István MSZP-s képviselő ugyanakkor kijelentette: itt az unió ostobán jár el, és ha az irányelvek nem vágnak egybe a magyar érdekekkel, akkor szerinte a kulturális kormányzatnak kell kezdeményeznie a következő uniós szakminiszteri találkozón a közösségi norma megváltoztatását.
A médiatörvény azon passzusa, amely csak a magyar nyelven előadott műveket ismeri el magyarként, de például egy magyar együttes által angolul megszólaltatottat nem, tavaly július óta hatályos. Azóta kell a rádióknak másként számítaniuk a zenei kvóták érvényesülését (műsoridejük legalább 35 százalékában kell magyar műveket sugározniuk). A mostani változtatás ezt némileg pontosítja. A KIM a médiatörvény módosítását azt követően nyújtotta be, hogy konzultált róla az Európai Unióval és az Európa Tanáccsal. Gáva Krisztián ugyanakkor közölte azt is: a most vitatott passzus nem az Európa Tanács kívánalma volt, az az uniós normáknak való megfelelést szolgálja.