Életet lehelnek a robotokba

Nicolas Jaar és Dave Harrington megmutatja, hogyan szólhatott volna a Daft Punk, ha csak magukkal foglalkoznak.

Ha volt bárki, aki azt gondolta, hogy már nem lehet több bőrt lehúzni a Daft Punk új albumáról, vagy mondjuk a Get Luckyról, az tévedett. Utóbbit, az év egyik legjobb dalát az elhíresült, évtizedeken átívelő feldolgozás után most épp a Roots két tagja, Questlove és "Captain" Kirk Douglas, vagyis a Black Simon And Garfunkel értelmezte újra. A teljes lemezt, az év csalódását pedig Nicolas Jaar és Dave Harrington remixelte teljes egészében. (Előbbi többször szerepelt már e rovatban; ketten együtt Darkside címmel már készítettek közös EP-t.) Arra, amit Daftside néven kihoztak az albumból, a legtalálóbb jelző, hogy izgalmas.

Első körben kiölték a sallangot a Random Access Memoriesból (így csak 52 perces a remixlemez); utána áthúzták Bangalter és Homem-Christo emberközeli koncepcióját, visszahelyezték a Daft Punk dalait abba a környezetbe, amelybe valójában illenek. Végül pedig felborították a teljes dallistát. Így lett a záró Contactból egyszerre zajos és atmoszférikus nyitány, a Give Life Back to Music a forró nyári hangulatba passzoló dal, a Get Luckyt pedig még az is újra imádni fogja, aki már temette volna. A legjobb talán mégis a Fragments of Time, amelybe egy kis törés után szimplán csak ÉLETet leheltek.