Védjük Amerikától a filmet és zenét

A film és a zene szabad kereskedelme nem szerepel az EU és az Egyesült Államok közti tárgyalásokon - legalábbis egyelőre. Így maradhatnak a kvóták.

A napokban lezajlott észak-írországi G8-csúcson jelentették be, hogy megkezdődnek a tárgyalások az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi egyezményről. Ha ez létrejön, várhatóan anyagiakban kifejezve nagy horderejű megállapodás lesz. Vannak viszont kényes pontok, ezért egy-másfél évnél előbb aligha lesz eredmény. Ilyen érzékeny téma az audiovizuális ipar, vagyis a film és a zene helyzete. Bár ez még nem végleges eredmény, az ezeket érintő kérdések egyelőre kikerültek a tárgyalások napirendjéről a tagországok megegyezése alapján. Ez azért fontos, mert ha e téren is szabadkereskedelem volna, akkor el kellene törölni a több európai országban is érvényben filmes és zenés kvótákat, tehát azokat, amelyek mondjuk a televízióban sugárzott európai filmek minimális arányát, vagy éppen - mint az Magyarországon érvényben van - a rádióban leadott magyar (szövegű) zenék arányát szabályozzák.

A téma kivonása mellett szavazott május 23-án az Európai Parlament; az ügyért több ország lobbizott, főképpen Franciaország, de Magyarország is, illetve olyan szakmai szervezetek is, mint a jogvédőket tömörítő GESAC. Ennek sajtóközleménye szerint a szabadkereskedelem bevezetése a filmek, zenék terén "helyreállíthatatlan károkat" okozna az európai kulturális sokszínűségnek, és tovább gyengítené az európai alkotók helyzetét, míg másfelől ahhoz nem járulna hozzá, hogy megnőjön az Amerikába irányuló európai kulturális export. Ugyanakkor, teszi hozzá a közlemény, a meglévő szabályozások, kvóták nem akadályozzák az amerikai kulturális importot: már most is kellően nyitott a piac. A GESAC magyar tagszervezete, az Artisjus elnöke, Victor Máté így foglalta össze az álláspontjukat: "A kulturális sokszínűség az európaiság lényege, itt ez forog kockán."

Nem mindenki ért egyet ezzel. A European Voice idézi José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének nyilatkozatát: szerinte a szabadkereskedelem ellenzői "nem értik, hogy milyen előnyökkel jár, ha a globalizáció a kultúrában is megjelenik"; illetve szerinte ez a hozzáállás "kulturális szempontból szélsőségesen reakciós" - még akkor is, ha némelyek baloldalinak gondolják.

Fontos, hogy ez az eredmény egyelőre nem végleges: a tárgyalásokban részt vevő kereskedelmi miniszterek nyitva hagyták annak lehetőségét, hogy későbbiekben visszakerül az audiovizuális szektor a témák közé. Ezért a jogvédők szerint fontos, hogy az érintett szerzők továbbra is figyeljék a helyzetet. Így például Victor Máté is arra buzdítja a magyar szerzőket, hogy több ezer európai szerző után nálunk minél többen írják alá ezt az online petíciót, amely a szektor kivétele, az Európai Parlament döntése mellett áll ki. Az Artisjus szerint ugyanis például a magyar zenei rádiós kvóta bevezetése igen hasznos volt: az adatok szerint ennek hatására érzékelhetően nőtt a magyar zene belföldi fogyasztása.