A trilógiának tervezett sorozat videói egy-egy egy rövid, erőszakos eseménysorozattal indulnak, majd a narrátor, Bret Easton Ellis író közli, hogy ha azt hisszük, hogy értjük, mi történt, akkor nem figyeltünk eléggé. Előbb csak néhány gyanús jelet sorol fel, majd zenés aláfestéssel, sok szemszögből végignézhetjük, hogy mi minden történik az alatt a pár másodperc alatt. A narrátor szövegéhez hasonlóan kissé (ironikusan) tudálékos feliratok tájékoztatnak minden gyanús jelről, lehetséges magyarázatról. De így sem rajzolódik ki egyetlen egyértelmű megfejtés: a videók végén több közül is lehet választani.
A második, a napokban megjelent klipben egy hatvanas évekbeli medencés partiban hányja le szerelmét egy bikinis nő, majd egy férfi még magával is rántja az áldozatot a vízbe. Aztán kiderül, hogy a háttérben van itt minden: orgiák és ezeken készült polaroidok, gyanús kék koktél és Afrikából indult fertőzés, potenciális terhesség, no meg titokzatos tenyérnyomok minden fenéken.
Az első, tavalyi videó a nem túl távoli jövőben játszódik, ahol telefonos appok vetkőztetik a nőket és figyelmeztetnek a zaklatás veszélyére. Itt is van szex, drog, valamint gumimacik. Ez egy olyan lehetséges jövőben játszódik Saman Kesh rendező szerint, amelyre "az elkülönülés jellemző, míg az új klip ennek majdnem a szöges ellentéte: amikor a hatvanas évek végén, a szexuális forradalomban szinte már 'túl sok' volt az interakció az emberek között." Saman Kesh tavaly itt mesélt a forgatás részleteiről; mint mondta, a részletek összeegyeztetése, tehát hogy például a különböző beállításokban ugyanott csapódjon a test a vízbe, annyira bonyolult és nehéz feladat volt, hogy "előfordult, hogy az öngyilkosságot fontolgattam".