Az Imagine Dragons robbantott
Aki arra számított, hogy visítozó tinédzserek foghíjas tömegében kell majd átvészelnie a Sziget Fesztivál első nagyobb szerdai koncertjét, az nagyot tévedett. A még világosban fellépő, alternatív rockot játszó Imagine Dragons tisztességesen meg tudta tölteni a nagyszínpad előtti teret.
További képeinkért kattints a fotóra!
Az egyszerű, szuperhősös mozik és Disney-filmek betétdalaira hasonlító kedves számaiknak őszintén lehetett örülni (egyébként ők írták a Transformers egyik betétdalát is), és a frontember, Dan Reynolds is megmutatta, hogy ha odateszi magát, igazán profi előadó tud lenni. És aki a "Hear Me" után nem is szedte szét a rétet, az "On Top of the World" után mindenképp megtette. Még a Blur-.feldolgozásuk, a "Song" 2 is simán vetélkedett Damon Albernéval.
A feszitváldöngető slágerszámuk, a "Radioactive" is hozta az elvártat, és annak ellenére robbantott nagyot, hogy a szám végét hatásvadász módon túl sokáig tartották ki, és rettentően későn rántották vissza a giccsből az iróniába. De ez egyáltalán nem érdekelte a koncertre szép számban összegyűlt tiniket, ők önfeledten ugráltak.
Az talán még kérdéses, hogy az első lemezük után képesek lesznek-e igazán ütős számokat írni, és kilépni az elődök hagyatékából nagy korsóból merített, zenei közhelyzónából. De most jöttek, és nagyszerűen játszottak, egy rossz szava nem lehet senkinek.
A Placebón a drónok foglalták le a közönséget
Bár a Placebóra érezhetően többen jöttek el, a koncert elején úgy tűnt, hogy a zene helyett inkább a levegőben röpködő (és onnan időről időre lezuhanó) drónok foglalják le jobban a közönséget. A Placebo egy teljesen érdektelen show-val nyitott, és úgy látszott, csak melóból nyomják a számaikat egymás után, csak néha hangzott el egy sovány “thank you” vagy a zenekar bármilyen bágyadt biztatása, és mintha a közönséget sem érdekelte volna igazán, hogy mi történik a színpadon. Szívesen mutatnánk képeket is a koncertről, de a Placebo menedsmentje bekérte a fotókat, és majd csak azokat közölhetjük le az oldalon, amelyeket ők jóváhagynak.
A "Too Many Friends" után viszont egy kicsit kicsit újra önmaguk lettek, és jöttek szép sorban a fesztiválénekeltető nagyszínpadslágerek, a "Song to Say Goodbye", a "Special K", a "The Bitter End" vagy a "Running Up That Hill". Hogy aztán a közönség kicsit megpihenjen, és egy nagyfröccsöt felmarkolva, izzadtan visszatérjen a szerdai napon főműsorszámként fellépő – és az összes basszuseffektjét felmutató, vizuális és audioingerekkel túladagolt –, félelmetesen népszerű Skrillexre.
London Grammar helyett Clean Bandit
A nap legjobb koncertje viszont egyértelműen a London Grammar – David Cameron kedvenc zenekara – helyett (a fiatal trió az utolsó pillanatban mondta le a Sziget Fesztivált az énekesnő, Hannah Reid hangszálgyulladása miatt) fellépő másik brit zenekar, a cambridge-i Clean Bandit volt.
Aki szomorú szájízzel ment volna a koncertre, még azt is megérinthette ez a vidám és táncolós pop. Voltak annyira profik, hogy még a leginkább fanyalgó London Grammar-rajongókat is rongyosra táncoltatták a díszített barokkpop és kamarahouse számaikkal.
Varieté a Magic Mirrorban
Magic Mirror szürrelális késő esti varietéjének fénypontja egy NDK-s diszkónagymama volt sztk-keretes szemüvegben, csillogó miniszoknyában és rózsaszín feszülős pólóban, és nem lehetett biztonsággal eldönteni róla, hogy teljesen részeg-e. A Colosseumban (régi Party Arena) pedig már hajnal előtt megkezdődött a végtelenbe, de leginkább hétfő reggelig tartó szeletelés.