Felbőszült vadak, dobermannok, unikornisok, szarvasok. Ezek a gigantikus állatokat ábrázoló, falécekből készült köztéri szobrok tették ismertté Szőke Gábor Miklóst: amíg itthon még mindig bronzból emelnek élethűen semmibe meredő politikusokról és művészekről szobrokat, addig az Erzsébet tér fekete dobermannjai, a szakácsi tigris, a fővárosi állatkert bejáratához tervezett orrszarvú üdítően más. Így gondolják ezt külföldön is, hiszen a Nyiznyij Novgorodi Volga-menti szarvas vagy a washingtoni Repülő Puli nagyon hamar látványosággá, sőt a helyiek kedvencévé vált.
A Sziget Fesztiválra idén a két korábbi vendégen, a Colosseum előtt álló hatalmas dobermannfejen és a túlméretezett hintalovon kívül még két óriási faléclényt, a Skanzen rackabirkáját és a Kazincbarcikára tervezett szivárványszínű unikornist vitte.
Szőke Gábor Miklós nem attól lett ismert szobrász, hogy képes volt mindenki számára felismerhető és értelmezhető szobrokat készíteni, de ez nem is vált a hátrányára. Itthon majdnem húsz köztéri munkája van, és hamarosan olyan kulturális exportcikk lesz, mint a gulyásleves vagy Palvin Barbara.
“Az összes általam teremtett lény egy nagy univerzum része” – mondja Szőke Gábor Miklós, aki az évek során saját birodalmat kalapált össze, és aki úgy beszél falécekből készült állatairól, mintha élő teremtmények lennének, és maguk mutatkoznának be a közönségnek. Ennek a világnak a főszereplője a szobrász egykori fekete szőrű dobermannja, Dante.
“Amikor egyéves lett, rajzolni és skiccelni kezdtem a kutyát, aztán később egyre több szobrot készítettem róla. Aztán volt egy, amelyikkel rettenetesen elégedetlen voltam. Annyira felidegesített, hogy nekiestem, szétvagdostam, többször elütöttem autóval, és fel is gyújtottam”.
A szétroncsolt anyag egy halott kutyára emlékeztette, és a “kivégzett roncsból éjszakára megszületett Dante” – meséli Szőke Gábor Miklós. A Dante Birodalom brand aztán több, más területről érkező művész, például Zságer Balázs zeneszerző munkáival is gazdagodott. Szőke Gábor pedig saját kiállítást rendezett dobermannjának az egri templomban, készített róla több fotósorozatot, és írt egy könyvet is. De még dobermann háttámlájú trónszéket is lehet rendelni tőle.
Szőke Gábor stílusát sokáig lehetne boncolgatni, valaki érdekesnek, valaki inkább infantilisnek tartja: elképzelt univerzumának saját törvényei és saját rituáléi vannak birodalmi zeneszerzővel és gasztronómiával, azaz luxuséttermekkel, ahol "Dante és ismerősei a rosszul öltözködött emberek húsát fogyasztják el", ahogy Szőke Gábor Miklós meséli. És ha a megnevezés még mindig megtévesztett volna valakit, nem, Dante birodalmának nincs sok köze az Isteni színjáték írójához, Dante Alighierihez. Szőke Gábor Miklóst akkor már inkább olyan dolgok inspirálták, mint Bosch szörnyei, Mary Shelly Frankensteinje, Giger Alienje, Tim Burton Batmanje vagy Géricault lovai.
Hároméves kora óta folyamatosan épít, csavaroz, szerel és firkál. “Nagyon furcsa gyerek voltam. Az óvodában folyton a falra szögeztem a rajzaimat, mert mutogatni akartam őket, az általánosban pedig öltönyben és aktatáskával jártam”.
Korábban többféle anyaggal kísérletezett, hulladékokból, használt gáztűzhelyekből és hűtőkből rakott össze szobrokat. “Felépítettem a szobraimat, aztán szétromboltam őket. Elkészítettem a félkész, nyers testeket, aztán megrugdostam, megperzseltem, autóval elgázoltam, vagy összeszúrkáltam őket”. Erről szólt diplomamunkája, a Dante Ritual is.
Egy kötelező egyetemi művésztelepen aztán nem volt kedve a kövekkel foglalkozni, és az udvaron talált fadarabokat, léceket szedegette fel, rakosgatta egymásra, drótozta össze. Így született meg lényeinek őse, Tikito, majd később egy deszkából összetákolt varacskos disznó, egy bika és egy bölény.
“A faléceket azért szerettem meg, mert türelmetlen vagyok, és szeretek gyorsan dolgozni, közben meg összevissza rajzolni. Ezek a lécek olyanok, mintha háromdimenzióban firkálgatnék. Ráadásul gyerekkorom óta imádom a monumentális dolgokat, a klasszikus anyagok pedig nem inspirálnak, és nem is alkalmasak a nagyobb méretek megvalósításához”.
Márpedig Szőke tényleg csak nagyban tud gondolkodni. Az első Hello Wood táborba készített dinoszaurusza 17 méteres, a Bálnához épülő cethala 26 méteres volt. A köztéri szobrokon kívül bútorokat is tervez, de azok sem férnének el az éjjeliszekrény és a franciaágy között. Egy 2011-es dizájnkiállításon talált tárgyakból épült óriástrónnal, a következőn pedig hatalmas, kibelezett lószoborral mutatkozott be.
A Volga-menti, öt méter magas acél szarvasszobra Nyizsnyij Novgorod Moszka téri órája lett: a Szarvas alatt találkozik mindenki, és az orosz instagrammon már több ezer szelfit töltöttek fel a szoborról. Az óriási szakácsi tirisből sem lett tüzelő télen, az ország egyik legszegényebb falujában.
"Először nagyon abszurdnak tűnt, hogy ezt a 11 méteres tigrist egy olyan zsákfalu elejére rajkam le, mint Szakácsi, de működött. Azóta Tigris Fesztivált rendeznek, Tigris Band alakult, a falu hatalmas támogatást nyert menet közben, amit levélben megköszöntek a tigrisnek. Nagyon izgalmas kis mese az egész".
Legutóbbi, az új Fradi-stadion előtt álló sas szobrával pedig végképp mindenen túllőtt: a 16 méteres szárnyfesztávolságú, 8 méter magas, karmai között focilabdát tartó fémsas Európa legnagyobb madárábrázolása lett, és a hegesztőkkel együtt majdnem 120 ember dolgozott rajta hét hónapon át.
"Az Üllői úti sas a Nyizsnyij Novgorod-i szarvasnál is komplexebb munka volt, és egy egészen új dolog nekem is, mert előtte főleg fával dolgoztam" - mondja az alkotó. Csak a statikai terveket 8 mérnök 2 hónapig készítette. Ezen már nehezebb lett volna úthengerrel átmenni vagy megperzselni és megtiporni, mint korábbi műveit.
Az új Goupama Aréna elé tervezett köztéri szobor ötletével a Fradi és Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója kereste meg, a megbízó maga a Ferencvárosi Labdarúgó Zrt. volt.
"Mivel egyébként is állatokban utazom, a Fradi totemállatát, a címerben lévő sast választottam tematikaként, és ezt bontottam ki a saját stílusomban és látásmódomban. A sas ősi jelkép és komplex motívum, egyszerre utal példuál az akaraterőre, a pontosságra és a szabadságra is". Szóval akaraterő, pontossság, szabadság és ehhez hasonló mélységek. Ezt jelenti Szőke Gábor Miklósnak a sas.
"Volt olyan elképzelés is, hogy a stadion régi bontási anyagait felhasználva készüljön a szobor, de inkább a rozsdamentes acél mellett döntöttem, mivel ez az egyik legtartósabb anyag" - mondja a művész.
Az állami megrendelésű szobor miatt több kritikusa a Fidesz-kormány kiszolgálásával vádolta, és birodalmi jelképnek nevezte a sast.
"Sajnos van, akinél ez kiveri a biztosítékot, amit abszolút nem értek. Inkább örülni kellene, hogy egy ilyen szobor meg tud valósulni, és nem valami bronzból készült emlékmű épül valahova, ahova egyáltalán nem is illik. Itt szabad kezet adtak egy kortárs művésznek, aki kompromisszumok nélkül dolgozhatott. Ez szerintem nagy dolog. Engem alapvetően ez érdekelt, és nem a politika" - mondja Szőke Gábor Miklós.
Amúgy a kitárt szárnyú sast, karmai között egy labdával, a görög származású Manno Miltiadesz rajzolta bele a Fradi címerébe még 1929-ben - mondta egy interjúban a szobrász.
A sas mély értelmű, összetett jelkép, sokrétű jelentéstartalmat szimbolizálhat.
Megérdeklődtük a művésztől, pontosan mennyi pénzből készült el az állami megrendelés, és ebből mennyi volt a Fradi saját része, de nem kaptunk választ.
“Két hét múlva óriás sárkány száll le Kazincbarcikán, és Szlovákiában is készül egy másik, a sashoz hasonló léptékű munka. Egyre több megrendelés érkezik Oroszországból és a Közel-Keletről, például a katari Doha nemzetközi reptérre is tervezünk szobrot, de az Egyesült Államokban is szeretnénk tovább terjeszkedni.
Egyébként a legkedvesebb emlékem ide kötődik. Washingtonban épp a puli hátát csavaroztam össze, amikor odajött hozzám két chicagói képzőművész lány azzal, hogy az egyik egyetemi előadáson hallottak egy művészről, aki hasonló szobrokat készít, mint én, és meséltek a tigrisről, a bálnáról, a Dante nevű dobermannról és a többiekről”.
A nevadai sivatagban évente megrendezett egyik legfurcsább fesztiválra, a Burning Manre készítene még szívesen egy három emelet magas dobermann fejet, mielőtt – ahogy ő mondja – “Dante végleg meghódítja a világot”.
Szőke Gábor Miklós munkáit megnézheti itt, Dante világáról pedig itt talál sok fotót.
Szőke Gábor Mikós Kő Pál osztályában végzett 2010-ben a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Fiatal kora ellenére több díjat kapott már: 2003-ban és 2004-ben ő kapta a III. és IV. Ifjúsági Művészeti Fesztivál I. díját, 2004-ben a Géniusz-Európa díjat és a Kerényi Pályázat I. díját. 2008-ban az Amadeus Alkotói ösztöndíj, 2013-ban a washingtoni Smithsonian Festival Recognition Award nyertese volt. Magyarországon 18 köztéri alkotása van, de művei megtalálhatók több nagyobb magángyűjteményben, valamint a budapesti Fővárosi Állat- és Növénykertben. A Sziget Fesztiválos szobrokon kívül a Most étterem homlokzata is az ő nevéhez fűződik. Dante világának "birodalmi kommunikációjáért", és a külföldi projektekért Szőke Gábor Miklós barátnője, Hauer Berta felelős.