Bárki megnézhette a hétvégén azt az épületet, amely 1849 első hónapjaiban számos hadbírósági tárgyalás és több kivégzés helyszíne is. Ez a budai Vár egyik legfontosabb építészeti öröksége, történelmi emlékhely.
Itteni börtönéből szabadították ki a márciusi ifjak 1848. március 15-én Táncsics Mihály írót, politikust, aki aztán 1860-tól 1867-ig újra itt raboskodott, de tartották itt fogva Kossuth Lajost, Wesselényi Miklós bárót, Batthyány Lajos grófot, Czuczor Gergely és Károlyi István grófot, sőt Jókai Mórt is.
A műemléképület udvara a Vár legkeletibb kiszögellése, amit a pazar kilátást nyújtó Erdélyi-bástya ölel körül. A középkorban itt állt a király magánlakosztálya, és itt működött a pénzverde. Ezek alapjai még a föld alatt rejlenek, rövidesen megkezdik a feltárást. A terület később a pálosoké, aztán a Cillei-családé lett, majd püspöki palota lett. 1720-ban vastag falú lőporraktár épült ide, e köré emelték 1810 és 1833 között a késő barokk épületet.
A 20. század első felében a Pénzügyminisztérium egyik hivatala működött itt, 1948-ban háborús jóvátételként került az USA nagykövetségének tulajdonába, de alig használták, a nagykövetséget őrző tengerészgyalogosok laktak itt. Végül ingatlancsere keretében került vissza a magyar államhoz. Erről 2006-ban született elvi egyezség George W. Bush amerikai elnök budapesti látogatásán. A Szabadság téri nagykövetség szomszédságában álló épületeket adták érte cserébe.