A Duna legkeskenyebb fővárosi szakaszán sokáig rév, hajóhíd vagy repülőhíd biztosította az átkelést. Az itteni híd megépítésének ötletével először 1885-ben hozakodott elő Pálóczi Antal építész, de a Fővárosi Közmunkák Tanácsa célszerűtlennek tartotta a megépítését.
A testület később megváltoztatta álláspontját, és 1893-ban a Magyar Királyi Kereskedelemügyi Minisztérium nemzetközi pályázatot írhatott ki a későbbi Szabadság híd és Erzsébet híd tervezésére. Ez utóbbira ötvenhárom pályázat érkezett, a híd mégsem a nyertes, Julius Kübler tervei alapján épült meg, mert Magyarországon akkor még nem tudtak kábelt gyártani, az pedig elképzelhetetlen volt, hogy ne hazai alapanyagokat használjanak fel.
A megbízást ezért Czekelius Aurél, Beke József, Gálik István, Gottlieb Ferenc és Nagy Virgil, a minisztérium Duna-híd szakosztályának tagjai kapták, akik egyedülálló, 4094 szemből álló lánchíd tervével álltak elő. Az építkezés megkezdéséhez többek között lebontották a híd tengelyébe eső városházát, a Belvárosi templomot viszont kikerülték.
A 378,6 méter hosszú híd 1903-as első átadásakor a világ legnagyobb lánchídja volt, és 1926-ig az is maradt. A hídon 1918-ig két krajcár hídpénzt kellett fizetni, ezt az őszirózsás forradalom után törölték el. Az Erzsébet hidat a második világháborúban a Budára visszavonuló németek 1945. január 18-án felrobbantották: a budai pilon elcsavarodva fúródott a mederbe, de a pesti pilon mementóként egészen az újjáépítésig állva maradt.
A munkák megkezdése előtt először ki kellett emelni a több méternyi iszappal fedett roncsot, ez 1958-tól 1960-ig tartott. A lánchíd, gerendahíd és kábelhíd alternatívái közül a Sávoly Pál kollektívája által tervezett hatnyomú kábelhidat választották.
A régi kontúrjait megőrző híd teljes szélessége 24,20 méterre nőtt, az építkezés az egykori pillérek felhasználásával zajlott. A pályát a kábelekre 10 méterenként függesztették fel, a járdák a kábeleken kívülre kerültek. Az új Erzsébet hidat 1964. november 21-én avatták fel és a főváros egyik büszkesége lett. A villamos járatokat 1973-ban, a kettes metró átadása után megszüntették, a forgalom 1975 óta kétszer három sávon zajlik.
Idén nyáron drónnal is készültek felvételek a hídról. Az OzoneNetwork televízió és az Origo kooprodukciójában készülő Magyarország madártávlatból című, négy részes dokumentumfilm egy rövid részlete ezen a videón nézhető meg. A filmsorozat premiere Karácsonykor lesz.