Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Festményein, grafikáin, installációin, szobrain, díszletein egy saját jelképrendszer öltött testet, amit Kazovszkij a görög mitológiából, távol-keleti motívumokból és a filozófiatörténetből gyúrt össze. Ilyen meghatározó, az egész életművében vissza-visszatérő motívum a kasza, a piramis, a felhő, a színpadi függöny, az emelvény, a Párkák, illetve a kutya, amit a kiszolgáltatottág szimbólumaként értelmezett.
„El Kazovszkij művészetében a szépség és szerelem rítusa egyidejűleg mutatja fel mindkét arcát. Az áldozati szertartást egy kutya celebrálja - úgy, hogy közben ő maga áldozati állat is. A szépségnek áldoz, miközben ő van a leginkább kiszolgáltatva a szépségnek, amely számára elérhetetlen.
Engedelmesen ül, s jól beidomított állatként éppen attól szenved, aminek pedig örömöt kellene neki szereznie.
A kutyában nyilvánul meg az a kettősség, amely El Kazovszkij művészetének egész világát is meghatározza” – írta Földényi F. László a 2000 nevű folyóiratban.
El Kazovszkij nyíltan vállalta, hogy nemi identitása nem egyezett biológiai nemével. Ez azt jelenti, hogy homoszexuális férfiként határozta meg magát. A művész hosszú betegség után hunyt el 2008-ban, sírhelye a Farkasréti temetőben van.
Halála óta több kiállításon szerepeltek képei, önálló kiállítása azonban csak a kőszegi Jurisics-vár lovagtermében volt tavaly nyáron. Októberben a Magyar Nemzeti Galériában viszont nagyszabású kiállításon mutatják be életművét.
„Az előkészületek még 2012-ben elindultak, a szerződést a Szépművészeti Múzeummal 2014-ben aláírtuk, a kiállítás részletes tervét Baán László főigazgató megismerte és elfogadta 2015 februárjában. A kiállítás biztosan meg fog valósulni. A megnyitó napja: 2015. október 15” – mondta kérdésünkre Nagy Boldizsár, az El Kazovszkij Alapítvány egyik kurátora.
Az alapítvány célja El Kazovszkij művészetének szakszerű bemutatása, a művész hagyatékának számba vétele és rendezése. Létrehozását még maga El Kazovszkij határozta el barátai kezdeményezésére, részt vett a kuratórium tagjainak kiválasztásában. El Kazovszkij halála miatt azonban anyja és örököse, Putolova Irina lett formálisan az alapító.
Az alapítvány megjelentette El Kazovszkij verseit oroszul egy moszkvai kiadónál, ebből a válogatásból aztán 2011-ben a Magvetőnél is megjelent egy kötet Margócsy István szerkesztésében.
Szintén a Magvetőnél jelentették meg El Kazovszkij legfontosabb írásait és interjúit Látáscsapda címmel 2012-ben. 2013 végén a Tiszatáj foglalkozott nagyobb terjedelemben a művésszel, a JATE Pressnél pedig újabb elemző kötet jelenik majd meg művészetéről.
„A legtöbb energiát eközben a Magyar Nemzeti Galériában megnyíló nagy kiállításra fordítottuk, miközben folyamatosan építettük a művész alkotásait katalogizáló életmű-katalógust” – mondja Nagy Boldizsár.
Az utóbb említett katalógus egy olyan honlap lesz, ami El Kazovszkij összes műalkotását dokumentálja, így a teljes életmű elérhetővé válik az interneten.
„Az adatbázisnak nem célja semmilyen üzenet megfogalmazása és nem szelektál a művek között, táblaképek éppúgy lesznek benne, mint a panoptikumokról készült állóképek és filmfelvételek. A művészettörténészek precizitásával fogja rögzíteni az ismert adatokat” – mondja Nagy Boldizsár.
Az alapítvány ennek a honlapnak a létrehozására indított pénzgyűjtő kampányt március 6-án, az október 15-én nyíló kiállítás idejére el szeretnék indítani az oldalt.
„A művész hagyatékának gondozója lehetőleg valamennyi műalkotását közzé akarja tenni a világhálón,
mégpedig professzionális minőségű reprodukciókat használva fel” – írják a projekt leírásában.
A feladat nem kicsi: körülbelül 3000 műtárgy, festmény, grafika, rajz, installációs objektum, díszlet, jelmez, személyes tárgy dokumentálásáról és katalogizálásáról van szó. „A gyűjtés segítségével El Kazovszkij életműve a kiállítás után is folyamatosan, jó minőségű fényképek segítségével egy számos múzeum által is használt program révén megismerhető, elemezhető, kutatáshoz felhasználható marad” – írják. Ehhez 700 000 forintra lenne szükségük.
Amikor arról kérdezem Nagy Boldizsárt, hogy ha már végre megvalósul a kiállítás, akkor miért nem vállal szerepet az állam a teljes életművet bemutató honlap létrehozásában, így válaszol: „Az állam a Magyar Nemzeti Galériában megvalósuló kiállítás költségeinek döntő hányadát fedezi, szervezésben igen aktívan részt vesz, a külföldről érkező és a hazai műtárgyak utaztatását garanciavállalásssal biztosítja.
Baán László és csapata anyagi és erkölcsi támogatását élvezzük - vagy azt is mondhatjuk, hogy az El Kazovszkij Alapítvány támogatja a Magyar Nemzeti Galériát a kiállítás megrendezésében, hiszen ez nem egy befogadott kiállítás lesz, hanem a saját rendezvényük, aminek megformálásában örömünkre szót kaptunk.”
Az életmű-katalógus készítése már a kiállítás gondolata előtt megkezdődött és Nagy szerint soha nem fog véget érni. „Bármikor felbukkanhat egy még lappangó mű vagy írás. Mondanunk sem kell, ha megnyílik állami forrás ennek a vállalkozásnak a támogatására, örömmel vesszük, de az alapítvány civil öntudata is erős, nem ülünk ölbe tett kézzel akkor sem, ha a kultúrafinanszírozás iránytűje éppen eltérő irányba mutat” – mondja.
Ennek érdekében az alapítvány persze folyamatosan pályázik. „Bízunk abban, hogy a 20. század második fele egyik legnagyobb magyar művészének szellemi és tárgyi öröksége aktívan hat ma is. Olyan fiatalokat inspirál, akik korábban nem találkoztak vele vagy művészetével.”
Az El Kazovszkij Alapítvány a Mecánás Nap folytatásaként az Adjuk Össze nevű oldalon gyűjt az online adatbázis létrehozására.
Az előirányzott 700 000 forintból már több mint 300 000 forint összegyűlt. Még mintegy nyolcvan nap van hátra a projekt lezárulásáig.
A cikk írásának pillanatában a legutolsó, szám szerint a tizennyolcadik adakozó Alföldi Róbert volt.
