Horogkereszt miatt tiltották be a holokauszt-képregényt

Oroszországban 2013-ban jelent meg Art Spiegelman Pulitzer-díjas képregénye, ami a szerző családtörténetén keresztül mutatja be a holokausztot. A Maus első kiadásakor nagy port kavart, hogy az amerikai művész a zsidókat egerekként, a németeket macskákként, a lengyeleket disznókként ábrázolta. De Oroszországban egészem más baj van a könyvvel.

A hatóságok egy decemberben elfogadott törvényre hivatkoznak, ami megtiltja a náci propaganda terjesztését. Természetesen a Mausban egyetlen egérfarknyi náci propaganda sincsen.

A hatóságokat az téveszthette meg, hogy a címlapon egy horogkereszt látható két egér mögött, egy Hitlerre emlékeztető macskaarccal a közepén.

Forrás: Wikipedia

Valami veszélyes dolog előszele

A kiadója szerint a könyv jól fogyott Oroszországban, eddig mintegy tízezer példányt értékesítettek. A legnagyobb moszkvai könyvesboltok már az internetes oldalukról is levették a könyvet, írja a Guardian.

A könyv eltüntetésének okát többen a május 9-i állami ünnepségben látják: Oroszország akkor fogja megünnepelni a nácik fölött aratott katonai győzelem hetvenedik évfordulóját.

Az ügyben Art Spiegelman is megszólalt.

"Ez valami veszélyes dolog előszele"

- mondta. "Ez szégyen, hiszen a könyv pont az emlékezetről szól. Mi nem akarjuk, hogy mások beletöröljenek egy közösség emlékezetébe" - tette hozzá.

A szólaszszabadság szűkítése

Persze azt Spiegelman sem gondolja, hogy a törvénynek és a hatóság fellépésének a Maus eltüntetése lett volna a célja. Ugyanakkor hozzátette, hogy ez a törvény

tovább csökkenti a szólásszabadság lehetőségit Oroszországban.

Art Spiegelman Forrás: AFP/Bertrand Langlois

Art Spiegelman több mint tíz évig dolgozott főművén, amely egyszerre forradalmasította a képregény világát és a holokausztirodalmat. A könyv nemcsak a túlélők borzalmas emlékeit mutatta be, hanem a következő generáció átöröklött traumáit és irracionális bűntudatát is – írtuk a Mausról korábban.

Az első Pulitzer-díjas képregény

Az 1991-ben befejezett Maus az első képregény, amelyik megkapta a Pulitzer-díjat. Nem véletlenül: a 300 oldalas műnek hatalmas szerepe volt abban, hogy a képregényről ne csak Superman vagy Garfield jusson az emberek eszébe, hanem egy önálló művészeti forma, amely akár történelmi traumák feldolgozásában is élen járhat.

A képregény egyik oldala

A Maus első felét 1989-ban adták ki először magyarul, de a fordítás és a nyomdai kivitel egyaránt méltatlan volt az eredetihez. Ezt a csorbát köszörülte ki 2005-ben az Ulpius-ház, mikor szép papíron, igényes fordításban kiadta a teljes verziót. A képregény lapjai ekkoriban még a metróállomások falaira is kikerültek egy ötletes kiállítás keretében. A Maus mára csak könyvtárban vagy antikváriumban érhető el.