Bukta Imre szerda esti, a Godot Galériában rendezett kiállításmegnyitójára 1314-en jelöltek vissza Facebookon.
Ez elképesztően nagy szám, a legnagyobb magyar múzeumok is büszkék lennének rá,
a kisebb galériák szintjén pedig eddig elképzelhetetlen lett volna.
A Munkácsy Mihály-díjas képzőművész képeiből nyílt kiállítás címe Kibillent táj, és a festő idén év elején készített képeit tartalmazza, közel húsz művet.
A képeket Bukta Imre és a Godot Galéria közösen válogatta ki, a kiállítást a régebben a Műcsarnok kurátoraként dolgozó Jerger Krisztina nyitja meg.
"Krisztina ritkán nyit meg kiállításokat, ezt azért vállalta el, mert a Műcsarnokból személyesen ismeri Bukta Imrét" - mondta kérdésünkre Kozák Gábor, a Godot Galéria vezetője.
„Az ezerháromszáz visszajelölt érdeklődő borzasztóan nagy szám.
A Godot Galéria történetében ilyen még soha nem volt, de valószínűleg máshol sem.
Tavaly Mondik Noémi és Kovács Orsi közös kiállításán ez a szám hétszázig kúszott fel. És ők a közösségi oldalakon kifejezetten népszerű művészek!” – mondta Kozák.
„A Godot Galériába összesen 200-an férnek be egyszerre, és az már nem kényelmes” – tette hozzá.
Hogy valamennyire eloszlassák a várható tömeget, Bukta Imrével már kora estétől várják a helyszínen az érdeklődőket.
A Godot Galériánál egyébként olyan népszerű művészek vannak, mint Nagy Kriszta, feLugossy László és drMáriás, és úgy látszik, mára Bukta Imre neve is hívószó a kiállításlátogatók között – mondta Kozák Gábor. Az, hogy ezen kívül milyen okai lehetnek a kiugró népszerűségnek, rejtély.
A kiállítás május 9-ig látogatható.
Bukta Imre a vidéki Magyarország hiteles krónikása - írja róla Széplaky Gerda abban a tanulmánykötetben, amit szintén a kiállítás megnyitóján mutatnak majd be a közönségnek. Bukta Mezőszemerén született, "az anyatejjel szívta magába a falusi élet minden rezdülését, ez a közeg művészeti önkifejézse számára kezdettől fogva elegendő impulzust adott." Később évekig Szentendrén élt, majd az ezredforduló környékén visszaköltözött. "A gyökerekhez való visszatalálás jelentős változást hozott művészetében: a társadalom problémáira történő reflexióiban a groteszk határáig elmerészkedő irónia mellett megjelent az együttérzés lírai színezete" - írja Széplaky.