A határozat felhívja a nemzetgazdasági minisztert, valamint az emberi erőforrások miniszterét, hogy gondoskodjon 764 millió 54 ezer forint rendelkezésre állásáról az Emberi Erőforrások Minisztériuma költségvetési fejezetében. A pénz előteremtésének határideje július 15.
A magyar csodazongoraként emlegetett hangszer prototípusát novemberben mutatták be zárt körben a Zeneakadémián, az eseményen maga Orbán Viktor is részt vett.
Amúgy a csodazongora körül kezdettől fogva elég nagy a pénzügyi felhajtás. Komoróczki István, a vállalat ügyvezető igazgatója az első sajtónyilatkozatok egyikében elmondta, hogy 2013-ban a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.-vel közösen alakított konzorciummal 127 millió forint támogatást nyertek el az Új Széchenyi Terv keretében. Ebből a pénzből már elindulhatott a prototípus fejlesztése, de a projekt 75 millió forintot meghaladó önrészének biztosításához a Magyar Nemzeti Banktól további 60 millió forint támogatást kaptak.
A novemberi bemutatón részt vett Reisinger Károly zongoraszakértő, a New York-i Klavierhaus tulajdonosa, aki így nyilatkozott a hangszerről: „A Bogányi-zongorában az a nagyszerű, hogy megszületése pillanatában stílusa, egyedi hangja van, nem lehet összekeverni egy Steinway-jel vagy egy Yamahával vagy Faziolival.
Egyesíti magában a meleg, csengő hangot és a precíz tisztaságot. Ráadásul nem hangversenyzongora-méretű, mégis úgy szól, mintha az lenne. Sokkal több van benne, mint a többi, ekkora méretű zongorában. Mindent elkövetek, hogy felkerüljön a világ zongoratérképére.”
„Több mint húsz éve, amióta csak koncertezem, a zongora megújításán, tökéletesítésén töröm a fejem, ez egyfajta inspiráció, belső kényszer számomra. Úgy érzem, Liszt Ferenc vagy Beethoven sokkal gazdagabb hangzást képzeltek el, mint amire az akkori zongorák képesek voltak. Vagy akár amire a mai hangszerek képesek. Ebből a gondolatból született meg ez a zongora" - mondta az ötletgazda.
A fejlesztés a névadó zongoraművész mellett Bolega Attila főkonstruktőr, Üveges Péter Attila főtervező, dizájner, valamint Cs. Nagy József zenetechnikus, intonációs szakember nevéhez fűződik.
Nagyzenekarral először április 16-án Pécsen, a Pannon Filharmonikusok koncertjén mutatkozott be nyilvánosan az új fejlesztésű hangversenyzongora. A pécsi közgyűlés január végi ülésén döntött egy Bogányi-zongora beszerzéséről, a Kodály Központba kerülő hangszer árának előteremtésére gyűjtést indítottak a lakosság körében.
Azóta már több világhírű művész kipróbálta a Bogányi zongorát. Többek között Norman Lebrecht, aki az Origónak adott interjúban így nyilatkozott róla:
"Hihetetlen, de működik. Ha valaki előtte azt mondja nekem, hogy fa nélkül is lehet jó zongorát csinálni, csak nevetek. Na persze, és Stradivari-hangzást is biztos kicsalhatunk egy darab műanyagból! Az egész projekt szembe megy a várakozásainkkal és intuícióinkkal.
Az első találkozás kicsit kényelmetlen, míg hozzá nem szokunk az újszerű hangzáshoz. Kicsit hűvös, távoli, nem olyan meleg, de épp ez tetszik benne. Inkább felélénkít, mint ellazít".
Cyprien Katsaris zongoraművész szintén nemrég nyilatkozott az Origónak. Többek között a Bogányi-zongoráról. Ő ezért egy kicsit elfogultnak tűnik, amúgy is mindent imád, ami magyar.
"Nincs semmi keménység a hangjában. Ez részben a húrjainak köszönhető, de nem tudom pontosan, hogyan. Játszottam Haydnt, Rahmanyinovot, Lisztet, Debussyt, mindegyikkel működött. Nem is tudom megmondani, melyik korszakhoz illik a legjobban. Bogányi Bachot is játszott rajta, akkor pontosan úgy szólt, mint egy orgona. Minden oldalról jól teljesített. Micsoda eredeti gondolat, hogy az első Liszt-díjas művész ezt találja ki itt, Liszt hazájában" - mondta az interjúban.