A város díszpolgára, a Zalaegerszegen született Fekete György a beszédében a szobrot és a várost is méltatta.
Kifejtette: ma már nincsenek nemesek, mégis vannak nemes emberek. Szerinte a nemességet ma már "nem papírok, nem birtokok, nem szántóföldek holdjainak száma határozza meg", hanem a "belső nemesség", ami belülről megnyilvánul, sugárzik.
Ha nem tudnánk elképzelni, hogy mit jelent ez a belső nemesség, Fekete György a segítségünkre siet. Ez a tudás. Nem is akármilyen, hanem jogi, politikai, gazdasági, művészeti tudás. Tudás, ami városokat is felemel, állította Fekete. (Abban mi nem vagyunk biztosak, hogy a városoknak lehet tudása.)
Az MMA elnöke ezután témát váltott, és röviden felvázolt egy figyelemre méltó civilizációelméletet Karácsony Sándor az 1960-as évek végén írt szövegei alapján. Csak egy vonalat kell húzni a térképre, és minden világos lesz előttünk.
Fekete arról beszélt, hogy ha Európában egy függőleges vonalat húzunk Koppenhágától Athénig, akkor ettől a képzeletbeli vonaltól balra egy "rendszercentrikus, szabályszerű" Európa van, jobbra pedig egy "személycentrikus világ". Európában csupa rend és csupa szabály minden, Kelet-Európában és Ázsiában viszont személyiségek vannak, akiket remek vezetők terelnek. Ezek a vezetők erőn felül teljesítenek, hiszen nekik egy „európai egyensúlyi helyzetet” kell helyreállítani.
Ez a napnál is világosabb, ha már egyszer behúztuk azt a vonalat.
Fekete György szerint Farkas Ferenc szobrában az a jó, hogy nem szorul magyarázatra: „nem valami elvont, absztrakt, nehezen érthető és magyarázatra szoruló” alkotás. Ez arra vonatkozhat, hogy a szobor nem valami lila kortárs művészeti alkotás, hanem egy kedves jó barát. Olyan szobor, "ami mellé oda lehet ülni, amelyik elkezd mesélni, beszélni, felidézni a történelmi emlékeinket". És még jó irányba is tekint, mondta Fekete. Mindez egyértelmű, hiszen mi is az olyan szobrokat szeretjük, amelyekkel jól lehet beszélgetni.
Miközben Fekete György képzeletbeli vonalat húz Európa térképére, az általa vezetett szervezet, a Magyar Művészeti Akadémia büdzséje tovább gyarapodik.
A szerdán benyújtott 2016-os költségvetési törvényjavaslat szerint
az MMA az idei 5,26 milliárd után jövőre 6,63 milliárd forintos állami támogatást kap.
Ez nagyjából húszszázalékos növekedés.
Az MMA köztestületi feladatokra 2,5 milliárd, a titkárság igazgatására 1,55 milliárd, a Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetre 143 millió, míg a Nemzeti Szalon programjaira a tavalyihoz hasonlóan 80 millió forintot költhet majd.
A Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet eddigi kutatásairól, célkitűzéseiről, a kutatás menetéről és tárgyáról nem találtunk információt a Magyar Művészeti Akadémia hivatalos honlapján.