Úgy tűnik, hogy Kerényi botrányos és megosztó nyilatkozatai ellenére is élvezi a kormány bizalmát. Legalábbis erre utal a tény, hogy az eddig elköltött másfél milliárd forint mellé nemrég újabb 300 milliót kapott népnevelő projektjeinek folytatására, amelyek célja a „tudatos nemzeti közjogi gondolkodás" ápolása és a „magyar kulturális értékek" fejlesztése.
Ezek közé tartozik a gránitszilárdságú alaptörvény népszerűsítése,
a Nemzeti Könyvtár és a Magyar Krónika kiadása, valamint a magyar nemzeti identitást megerősítő köztéri szobrok emelése is.
A Nemzeti Könyvtár legutóbbi köteteit januárban mutatta be a miniszteri biztos. Az államilag támogatott sorozatot már indulásakor komoly kritika érte a könyvszakma részéről. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete 2012 őszén nyílt levélben tiltakozott a Nemzeti Könyvtár ellen, amely szerintük körültekintés nélkül avatkozott be a magyar könyvpiac rendszerébe.
Zentai Péter László, az egyesület igazgatója elmondta az Origónak, hogy álláspontjuk változatlan, és hogy a 2012-es nyilvános levélváltás óta sem konzultált velük a miniszteri megbízott. Piactorzító hatásai mellett még jókora pazarlásnak is tartja a Nemzeti Könyvtárat, amelyet szerinte a kb. 140 szakmailag megbízható magyar kiadó bármelyike ki tudna hozni a ráfordított állami támogatás töredékéből.
„Ez a közpénzek herdálása”
– fogalmazott Zentai januárban.
Hogy a kormányzati bizalom mellé nem csatlakozik a közönség érdeklődése, az a Könyvfesztiválon is bebizonyosodott, ahol csaknem üres terem előtt mutatták be a nyíltan kormánypárti Magyar Krónikát. A Magyar Nemzet újságírója itt szegezte a miniszteri biztosnak a kérdést, hogy nem lenne-e bölcsebb a hazai műfordítást támogatni a Nemzeti Könyvtárra szánt állami százmilliókból. Kerényi szerint azonban nem kell félteni a fordítókat, nem halnak éhen.
Azért nem is panaszkodnak, mert el vannak halmozva munkával.
"Mióta beléptünk az unióba, rengeteg munkájuk van, jobban élnek, mint én" - mondta. A magyarra fordított verseskötetek fájó hiánya mindössze annyit jelenthet, hogy gyenge a lobbitevékenységük. De nem kell félni, mert a Magyar Nemzet beszámolója szerint Kerényinek erre a kulturális problémára is van megoldási javaslata:
„Kellene egy jó kis elnyomás, diktatúra, börtönbe kellene zárni az írókat,
és ott majd fordíthatnának idegen nyelvű irodalmat, mint Göncz Árpád annak idején”