Tragikus hirtelenséggel elhunyt Benkő krisztián irodalomtörténész, esztéta és műfordító - írja a litera.hu.
Benkő Krisztián 1979-ben született, a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd 1998-2003 között az ELTE magyar és összehasonlító irodalomtudomány szakán diplomázott.
Rendszeres publikált tanulmányokat folyóiratokban és tanulmánykötetekben, 2009-től szabadúszó kritikusként, újságíróként és műfordítóként is tevékenykedett, legutóbbi írásai a Kalligramban, a Műútban és az Irodalmi Szemlében jelentek meg.
Az ELTÉ-n és a Színház és Filmművészeti Egyetemen tartott órákat.
Fő érdeklődési területe a magyar, német és angol romantika, illetve az avantgárd művészet volt.
Önkívület című könyve a Kalligramnál jelent meg és a magyar romantika irodalmáról szól. Doktori disszertációja Bábok és automaták - Antihumanista hagyományok a testpolitikában címmel jelent meg.
A KIA szerint kedvenc mondata Folnesics János Alvina című könyvében szerepel „Megesztendősödött leánykák olyanok, mint az öszvekarcolt festések, ügyefogyott barátosnéi annak a nemifajnak, mely őnéket megvetette és kifelejtette; fájdalomgazdag szenvedőnék, mosolyogva bár, de mégis megrepedt szívvel viszik a sírba megcsalatkozott reményeiknek hervadt koszorúját.”
Az esztéta honlapja itt érhető el.