Vidnyánszky Attila abszolút győzelméről egy szuverén értelmiségiekből álló zsűri döntött saját ízlése alapján, döntésük így nem megkérdőjelezhető és nem támadható. Egy versenyen szinte lehetetlen mindenki számára kedvelt indulónak ítélni a díjakat. Ez a higgadt verzió.
A másik verzió szakmaiatlan és könnyen elfogultnak nevezhető. Eszerint a POSZT már régóta nem szakmai, hanem politikai alapon szerveződik, mind a válogatás, mind a díjazás politikai szimpátiák és az abból adódó harcok révén dől el, így a fesztivál hazug, felesleges, nem a színházról szól.
Hogy az idei fesztiválon Vidnyánszky Attila nyerte el a két legfontosabb díjat, végleg bizonyítja, hogy a POSZT-nak már semmi köze a színházi szakmához, csak a politikai hatalomhoz.
Ez roppant sokfelől támadható vélekedés.
De most nézzük csak a tényeket - igaz, a kontextusukból kiemelve.
Vidnyánszky Attila 2008-ban úgy érezte, a jobboldali gondolkodású színházi emberek nem kapnak elég súlyt a színházszakmai döntéshozatalban, ezért az évtizedek óta működő, a hovatartozástól függetlenül a teljes szakmát képviselő Magyar Színházi Társasággal szembehelyezkedve megalapította a Magyar Teátrumi Társaságot.
Vidnyánszky Attila a későbbiekben is többször nyilatkozott úgy (lásd például 2011-es interjúnkat), hogy az általa képviselt színházi nyelv és konkrétan az ő előadásai méltatlanul vannak mellőzve az akkor még vitathatatlanul szakmai alapon szerveződő és a versenyprogramot is így kialakító POSZT-ról.
2012-ben a Vidnyánszky Attila vezette társaság megváltoztatta a POSZT működését: a Magyar Teátrumi Társaság a Magyar Színházi Társaságéval megegyező tulajdonrészt szerzett a fesztivált működtető kft.-ben, amelynek irányításába ezzel új ügyvezető is belépett, és azóta a szakmai döntéseket is közösen hozzák meg. Innentől a két társaság együtt egyezik meg a versenyprogramot kiválogató és azt zsűriző személyekről is.
2014-ben a Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaság olyan személyt jelöl a POSZT versenyprogramját kiválogatók közé Balogh Tibor személyében (aki Perényi Balázzsal együtt válogat), aki 2008 és 2011 között a Vidnyánszky Attila vezette Csokonai Színház irodalmi titkára volt.
Balogh Tibor nem tudja meggyőzni válogatótársát, hogy Vidnyánszky Attila rendezése, az Isten ostora méltó a POSZT versenyprogramjába,
így az előadás a korábbi években nem tapasztalható módon a „Balogh Tibor javaslata” címkével kerül a versenyelőadások közé, más hasonlóan címkézett előadásokkal együtt.
2015-ben nyilvánosság elé kerül, hogy a Magyar Színházi Társaság három zsűritag-jelölését (köztük Csáki Juditét) a Magyar Teátrumi Társaság nem fogadta el. Az ügyből kerekedő botrány hatására a két társaság megegyezik: mindkét fél 4-4 saját jelöltet delegál a zsűribe, így leszögezett szabállyá válik, hogy a versenyelőadásokat elbíráló zsűri felét a Magyar Teátrumi Társaság, felét a Magyar Színházi Társaság delegálja.
2015-ben mindezek után Vidnyánszky Attila rendezése négy díjat nyer, és a zsűri ezt az előadást ítéli a legjobb előadásnak, Vidnyánszky Attila munkáját pedig a legjobb rendezésnek.
Ebben az eseménysorban az a tragikus, hogy innentől fogva bárki is mondja, hogy a POSZT-ot Vidnyánszky Attila végleg zsebre vágta, és hogy a POSZT 100%-ban hatalmi játszmák eszköze lett, és a fesztivál 0%-a szól a színházi szakmáról – nagyon nehéz lenne jogos és védhető ellenérveket találni.
Kicsit hasonló ez a szituáció ahhoz, mint ami miatt az összeférhetetlenségi törvényeket megalkotják: lehetséges, hogy a cégvezető unokaöccse a legalkalmasabb a cégvezető által kiírt pályázat megvalósítására, azonban, hogy ne merüljön fel a részrehajlás vádja, a cégvezető unokaöccse nem indulhat a pályázaton.
Lehet, hogy Vidnyánszky Attila ma a legjobb színházi rendező Magyarországon. De ezt nagyon nehéz megítélni egy olyan fesztiválon, amelyet Vidnyánszky Attila és az általa vezetett társaság hosszú évek óta, tucatnyi eszközzel befolyásol.
Márpedig nekünk csak ilyen POSZT-unk van, másmilyen nincsen.
Lehet, hogy nem kéne semmilyen sem.
A szakmai zsűri díjai:
Legjobb előadás:
Isten ostora
Rendező: Vidnyánszky Attila
Nemzeti Színház, Budapest
Legjobb rendezés:
Vidnyánszky Attila
Isten ostora
Nemzeti Színház, Budapest
Legjobb női főszereplő:
Krizsán Szilvia
Bánk bán
Újvidéki Színház
Legjobb férfi főszereplő:
Pálffy Tibor
Meggyeskert
Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy
Legjobb női mellékszereplő:
Csonka Ibolya
Szigorúan ellenőrzött vonatok
Csiky Gergely Színház, Kaposvár
Legjobb férfi mellékszereplő:
Kelemen József
Szigorúan ellenőrzött vonatok
Csiky Gergely Színház, Kaposvár
és
Szalma Tamás
A Mester és Margarita
Csokonai Nemzeti Színház, Debrecen
Legjobb látvány:
Olekszandr Bilozub
Isten ostora
Nemzeti Színház, Budapest
Legjobb zene és hangzásvilág:
Rozs Tamás
Szigorúan ellenőrzött vonatok
Csiky Gergely Színház, Kaposvár
Különdíj:
Wilhelm-dalok
Jel Színház, Magyarkanizsa
A szakmai zsűri a Legjobb jelmez és a Legjobb színpadi szöveg díját nem adja ki.
A színész zsűri díjai:
Legjobb férfialakítás:
Horváth Lajos Ottó
Isten ostora
Nemzeti Színház, Budapest
Legjobb női alakítás:
Gubik Petra
Koldusopera
Jókai Színház. Békéscsaba
A Fidelio díjai (a színész zsűri döntése szerint):
Legjobb 30 év alatti színésznő:
Benedek Ágnes
Meggyeskert
Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy
Legjobb 30 év alatti színész:
Kónya-Ütő Bence
Meggyeskert
Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy
A közönség zsűri díja:
Meggyeskert
Tamási Áron Színház Sepsiszentgyörgy
A Színházi Dolgozók Szakszervezetének Básti Lajos díja:
Bajomi Nagy György
Vitéz Mihály
Weöres Sándor Színház, Szombathely
A Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti Tagozata által alapított alkotói díj:
Fehér László
Szigorúan ellenőrzött vonatok
Csiky Gergely Színház, Kaposvár