Botrányba fulladt a Bánk bán-előadás

Magyar Állami Operaház főigazgató Ókovács Szilveszter

Csütörtök este adta elő az Újvidéki Színház a Bánk bán című versenyelőadását a Pécsi Országos Színházi Találkozón, aminek kisebb botrány lett a vége. Tudósítónk ott volt a közönség soraiban.

Az előadás végi interaktív játék heves vitába torkollt. A darab zárlatában egy színész intézkedéseket sorolt fel, és arra kérte a közönséget, hogy mindenki akkor hagyja el a nézőteret, amikor úgy érzi, hogy az adott intézkedés miatt a hazáját is elhagyná.

Az Origo értesülése szerint Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója és a találkozó zsűrijének egyik tagja is felállt a székéből, de nem azért, mert elhagyná Magyarországot, hanem mert nem akart részt venni a játékban, és inkább megkérdezte a színésztől, hogy ez az egész mennyire része a Bánk bánnak. Aztán tiltakozásul kiment.

Ókovács Szilveszter tiltakozásul elhagyta a nézőteret Fotó: Bielik István - Origo

A Népszava szerint mindeközben Szigethy Gábor színháztörténész az erkélyről szólt közbe, és dilettánsnak minősítette az előadást. Blaskó Balázs, az egri teátrum igazgatója viszont maradt a helyén, azt mondta, azért, mert szereti a hazáját.

Pergő ritmusú előadás

Az Origo tudósítója ott volt az előadáson. Beszámolója szerint Urbán András előadása pergő ritmusban vitte színre Katona József művét. Az előadás elején a társulat színházi próbát imitálva eljátszotta, miként követte Hunor és Magor a Csodaszarvast a magyar földre, majd elkezdték a Katona-darabot játszani, szöveghűen, értő, elemző interpretációban.

Pergő ritmusú előadásról van szó Forrás: Srđan Doroški / poszt.hu

Melinda megerőszakolása előtt az egyik színész megszakította az előadást, ekkor a színpadon a színészek szerepükből kilépve arról kezdtek egymással vehemensen vitatkozni, hogy kinek mit jelent a haza fogalma, a gyűlölködéstől, agressziótól nem mentes performansszal tovább értelmezve a Bánk bán alaptémáját: a darabban a magyarok a külföldi Gertrudisz hatalmaskodását és az idegen érdekek érvényesítését kérik ki maguknak.

A közjáték rávilágított arra, hogy a nemzetiségek, nemzetállamok, a haza melletti kiállás kérdése máig sem vált egyszerűbbé.

A performansz után a társulat továbbjátszotta a Bánk bánt, amelyben a Gertrudiszt játszó színésznő, Krizsán Szilvia a gyilkosságjelenet után népies otthonkát vett, és elmondott egy monológot arról, mit jelent számára az otthon: a pék friss kenyerét, a tejescsuprot, a családi reggeliket.

Így indult a közjáték

A darab végén a társulat több himnuszt is elénekelt, ám amikor végül a közönség tapsolni kezdett, Gombos Dániel, az újvidéki társulat tagja megkérte a közönséget, hogy vegyenek részt egy játékban.

Elmondta: bár Szerbiában a szerb közelmúlt történelmének eseményeit szokta megemlíteni, Pécsen egy fiktív jövőben elképzelhető, esetleges történéseit fogja felolvasni. Arra kérte a nézőket, hogy mindenki akkor hagyja el a színháztermet, amikor olyan esemény hangzik el, amelynek hatására elhagyná a hazáját is.

A felsorolás a hatszáz forintos euróval kezdődött, és olyan eseményekkel folytatódott, mint:

• az általános szegénység,
• az etnikai feszültségek,
• az EU-ból való kilépés egy erről szóló népszavazás után,
• Magyarország elleni embargó,
• végül pedig a NATO bombázása.

Ókovács kiabálni kezdett

Nagyjából húsz ilyen esemény hangzott el; ezek közül körülbelül egy tucatot hallgatott meg Ókovács Szilveszter. Az Origo információi szerint ekkor azonban felállt, és kiabálni kezdett: kifejtette, hogy szerinte inkább arról kéne megkérdezni a közönséget, hogy valóban erről szól-e Katona József Bánk bán című drámája, szerinte ugyanis a darab nem ilyen problémákat boncolgat.

A közönség sorai közül többen visszakiabáltak Ókovácsnak: "igenis erről szól!" - hangzott a válasz. Gombos Dániel higgadtan fogadta a kiabálást, és azt mondta Ókovácsnak:

nem muszáj részt venni a játékban, viszont akinek ehhez van kedve, azt hagyja játszani.

Ókovács ekkor felháborodottan kivonult a teremből.

Ennyien maradtunk

Gombos a közjáték után tovább folytatta a fiktív események sorolását, majd az utolsó után végignézett a nézőtéren maradtakon, és azt mondta: "Ennyien maradtunk". A társulat tagjai ezután visszajöttek a színpadra, és a hosszú vastapsot fogadva - amelyben ugyanakkor sok néző nem vett részt - meghajoltak.

A közönség tagjai közül volt, aki szerint Ókovács bekiabálása igazolta az újvidéki társulat interpretációjának érvényességét. Mások szerint egyenesen felháborító, hogy egy, az előadás készítésében semmilyen módon részt nem vevő néző meg akarja szabni, miről szólhat és miről nem szólhat egy színház előadása.

Vajon miről szól valójában a Bánk bán? Forrás: Srđan Doroški / poszt.hu

Nem akartak botrányt kelteni

A darabot Urbán András rendezte, és tavaly novemberben mutatták be Újvidéken. Az Újvidéki Színház igazgatója, Venczel Valentin azt mondta a Népszavának, korábban ilyen heves reakciókat nem váltott ki az előadás. Szerinte a rendezés kisebbségi optikából próbál a haza fogalmáról, önreflektív módon beszélni. Venczel hangsúlyozta: céljuk nem a botránykeltés volt, de úgy látszik, ez érzékeny téma az aktuálpolitikai áthallások miatt.

A darabot a POSZT-ra Perényi Balázs válogatta be. A drámatanár a következő szavakkal ajánlja az előadást a találkozó hivatalos honlapján:

Lendületesen, érthetően és élvezetesen elmesélik a Bánk bánt, és közben szembesülnek, szembesítenek a kérdéssel: mit jelent magyarnak lenni, magyarul szólni, itt (ott Újvidéken) élni. Ezt adja nézőjének az egyik legjobb magyar társulat. Megalkuvás nélkül, ahogy szokták. Van méltó Bánk bán: Mészáros Árpád, Gertrudisz: Krizsán Szilvia és Melinda: Elor Emina... Ötven perc remek Bánk bán, ötven perc reflexió összedolgozva, és remek mind a kettő.