Egy fasiszta diktátor minden országnak kijut egyszer

Dub Fx ausztrál zenész - gyorsinterjú

Magyarországra jött Dub FX, aki valószínűleg a leghíresebb ausztrál hazánkban, hogy az EFOTT-on zenéljen. Előtte viszont adott az Origónak egy interjút, amiben beszél az Orbán Viktorhoz hasonlóan ellentmondásos megítélésű ausztrál miniszterelnökről, arról, hogy ha olyan pozícióba született volna, valószínűleg ő is támogatta volna a terrorizmust, az elektronikus tánczenei lázat pedig egyszerűnek és rossznak tartja.

• Dub FX szerint az embereknek nincs valódi választásuk.
• A punk fogyasztóitársadalom-ellenességét sajátjának is tartja.
• Az emberiség legnagyobb gondjának az agymosottságot látja.
• Már az EDM kifejezést is utálja, szerinte lusta amerikaiak találták ki.

A miniszterelnökük egy idióta Fotó: Polyak Attila - Origo

Mit gondolsz Tony Abbottról?

Egy idióta.

Minden országnak kijut egyszer egy szarházi, fasiszta diktátor.

Olaszországnak ott volt a közelmúltban Berlusconi, Franciaországnak Chirac, az Egyesült Államoknak Bush, Oroszországnak Putyin. Ausztrália megkapta Tony Abbottot, aki nyilvánvalóan egy seggfej.

Hogy lehet miniszterelnök?

Az embereknek nincs valódi választásuk. Lehet, hogy úgy hangzik ez tőlem, mintha egy bekattant összeesküvéselmélet-gyártó lennék, de úgy érzem, volt ebben valami tervszerű, hogy Ausztráliának most legyen egy ilyen idióta miniszterelnöke.

Tony Abott, Ausztrália miniszterelnöke

Ausztrália ellentmondásos megítélésű miniszterelnöke 2013 óta van kormányon. Fogalmazott már szerencsétlenül a nőkkel kapcsolatban, mondván, a vasaláshoz kell a legjobban érteniük. Ezenkívül több homofób megjegyzése is volt, beszélt például arról, hogy fenyegetve érzi magát a melegek miatt, a melegházasságot pedig múló divatként jellemezte, miközben a testvére, Christine Forster nyíltan meleg. A menekültüggyel kapcsolatban is megvan a véleménye, arra biztatja az Európai Uniót, hogy vegyék át az ő eszközeiket, és vessék be a katonaságot, hogy visszafordítsák a menekültek hajóit a tengeren.

Miért kellett ő?

Hogy szétbarmolja a dolgokat, hogy hülye törvényeket hozzon, hogy megváltoztasson egy csomó mindent, hogy tovább gazdagodhassanak a politikusok. A médián keresztül pedig kimossák mindenki agyát, miközben pedig meghal egy csomó katona is.

Mit lehet tenni?

Semmit.

Nem tudunk kiszakadni ebből a világból.

Mindannyian fogyasztók vagyunk a fogyasztói társadalomban. Akár hívhatjuk magunkat rabszolgáknak is. Ha pedig abbahagynánk a mértéktelen fogyasztást, használhatatlanná válnánk, és rögtön félre is állítanának minket.

Mindannyian rabszolgák vagyunk Fotó: Polyak Attila - Origo

A punk és hardcore eszméket mennyire érzed magadénak?

A gyökereink egyeznek, az elgondolás például, hogy a társadalom elbaszott, mindenképp egyezik. Én is anarchista vagyok, én is egy punk vagyok, de ugyanakkor Macbook Prót használok, repülőgéppel utazgatok, ugyanolyan fogyasztó is vagyok egyben.

Ezt hogyan egyezteted össze?

Azért utazom, hogy eljussak a koncertjeimre, és ezeken legalább nem csak csupa hülyeségről énekelek. Arra használom az eszközeimet, hogy felhívjam az emberek figyelmét a problémákra. Sokan persze azt mondják, ez kevés, de én tényleg próbálom a legtöbbet kihozni magamból.

Tényleg úgy érzed, hogy mindent megtettél eddig?

A legfontosabb dolgokról beszélek a számaimban. Egy csomóan mondták már, hogy az én segítségemmel értettek meg bizonyos dolgokat. A legfontosabb üzenetek, amiket próbálok átadni, hogy mindenki tanuljon, művelődjön, legyen olyan tudatos, amennyire csak tud, találja ki, kicsoda, és legyen a leghiggadtabb, ösztönző emberi lény, amennyire csak lehetséges.

Mindenki találja meg önmagát Fotó: Polyak Attila - Origo

A 2014-es sydney-i túszejtés megrázott?

Azt gondolom, hogy a terrorfenyegetés is csak valami terv része.

A hatalomban lévők csak nyerészkednek rajta. Ha közéjük születtem volna, ha seggfejként sokféle módon befolyásolhatnám a világ alakulását, valószínűleg én is megteremteném a terrorizmust, hogy megóvhassam a hatalmam.

Sokat utazol, sok emberrel találkozol, naiv kérdés, de mit érzel a legnagyobb gondnak?

Azt, hogy rengeteg agymosott embert látok. Igaz ugyan, hogy egyre többen ébrednek fel, térnek magukhoz, és hiszem, hogy képesek vagyunk kirobbantani egy forradalmat, és megváltoztathatjuk a világot, de ez csak nagyon lassan fog végbemenni.

Mi lehet az EDM?

Az elektronikus tánczene rövidítése, de senki nem tudja, pontosan mit is értünk alatta. Elvileg a különböző elektronikus műfajok, mint a techno, house, trance gyűjtőneve, a gyakorlatban viszont azokat az elektronikus zenéket nevezik így, amik Amerikában kifejezetten sikeresek lettek. Dub FX például viszonylag jól használható leírást ad a kifejezésről az alábbiakban. Az EDM megnevezés a kétezres években terjedt el, Skrillex, Deadmau5, David Guetta, az utóbbi időkben pedig Calvin Harris, Avicii és Diplo is legfelkapottabb előadói közé tartozik.

Térjünk át a zenére. Mit gondolsz az EDM-ről?

Már a szót is utálom.

Minden elektronikus tánczene napjainkban.

Ráadásul nem is új dologról van szó. Európában mindig jelentős elektronikus zenei színterek voltak: francia, olasz, német, angol vagy holland.

Miről szól az EDM?

Amerikában mindig a rock és a hiphop voltak a legjelentősebb műfajok, és most rájöttek, hogy a DJ-k is királyok. Lusták voltak, nem akartak az olyan műfaji címkékkel, mint a techno, a house, a jungle, túl sokat vacakolni, hanem gyorsan elnevezték az egészet EDM-nek.

Az amerikaiak lusták Fotó: Polyak Attila - Origo

Meddig maradhat a csúcson David Guetta vagy Avicii?

Ameddig van rájuk kereslet. A helyzet az, hogy nagyon egyszerű és szar zenét játszanak, olyanok, mint a Nickelback a gitárzenében. Nem rajonghat mindenki a zenéért. Sokan, ha bulizni mennek, látják, hogy egy nagyobb név lép fel valahol, és ennyi nekik elég.

Kiket hallgatsz mostanában?

A következő albumom kicsit poposabb lesz, de nem anyagi megfontolások miatt, hanem mert egy csomó popzene van, amit az utóbbi években szeretek, mint például a Rudimental vagy a Disclosure.

Ha valaki nem azt a zenét játssza, amit szeret is, azt rögtön észreveszik.

Sokat jössz ide. Megvan még Budapest varázsa?

2010 óta járok ide, ha a környező országokban turnézom, akkor is ellátogatok ide. Otthonosan érzem magam itt, van egy csomó barátom, akikkel szívesen lógok együtt, ismerek egy-két éttermet, ahova szívesen megyek. Szoros szálak kötnek az itteni rajongókhoz. Amikor tavaly az Erzsébet téren adtam egy rögtönzött koncertet, arra is közel ötezren jöttek el.

Az ANZAC-nap szerepe

Úgy tartják, hogy 1915. április 25-én született meg az ausztrál nemzet, ANZAC-nap néven pedig minden évben megünneplik az évfordulót. A Gallipoli hadműveletnek fontos szerepe volt az ausztrál identitás létrejöttében, gyarmatból nemzetté való formálódásában. Egy Charles Bean nevű haditudósító úgy számolt be a törökországi frontról, hogy az ausztrálok bátran harcoltak, de kellően csibészek és haverkodósak is voltak. Olyasmi szerepe volt, mint Szepesi Györgynek az Aranycsapat mellett. Azóta sokat írtak már arról, hogy az ausztrálok valójában fegyelmezetlen és rosszul kiképzett harcosok voltak a hadjárat elején, de a legenda beleitta magát az ausztrál nemzeti emlékezetbe.

Elég sok ausztrál él itt, velük szoktál találkozni?

Nem ismerek egyetlen ausztrált se, a világ minden tájáról vannak itt barátaim, többségük egyébként a zenészek közül kerül ki. Van nagyon jó MC és beatboxos barátom is. És persze nagyon jóban vagyok azokkal is, akikkel a fesztiválokon lógunk együtt, vagy akik a kiadóktól vannak.

Pár hónapja volt az ANZAC-nap 100 éves évfordulója, jelent ez neked valamit?

A suliból emlékszem erre, de azóta sem foglalkoztam vele. Annyit tudok már csak, hogy rengeteg ausztrál katona meghalt, manapság pedig sütit szokás zabálni ezen a napon. A háborúkat egyébként hülyeségnek tartom, bár érdekelnek. Szeretek tanulni róluk, a nagy háborúk például, amik megrázták a világot, különösen izgalmasak ebből a szempontból.