Orwell a legjobb példa arra, hogy a baloldaliságot nem lehet egyszerűen összemosni a kommunistával. Különösen fontos ez egy olyan országban, ahol mindenkit, akiben van egy kis szociális érzékenység és empátia, jóízűen és rendszeresen lekommunistáznak.
George Orwell baloldali volt, a Független Munkáspárt tagja, két fantasztikus regényben, az Állatfarmban és az 1984-ben leplezte le a diktatúra abszurditását. Az Állatfarm pont hetven éve, 1945. augusztus 17-én jelent meg.
Azon a napon, amikor Sztálin levelet írt Harry S. Trumannak, az USA 33. elnökének, amelyben azt kérte, hogy a Kuril-szigetek és Hokkaido északi része kerüljön orosz fennhatóság alá. Persze ez amolyan Keresztapás kérés volt, amit ugyebár nehéz lett volna visszautasítani.
Nyilvánvaló, hogy az Állatfarm a sztálini Szovjetunió allegóriája, fődisznó Napóleonja pedig valóban Sztálin. Erre maga Orwell utal a kiadóhoz írt egyik levelében:
...ezt írtam annál a résznél, amikor a malom felrobban: „az állatok pedig Napóleonnal együtt mind hasra vetették magukat, és eltakarták az arcukat". Szeretném megváltoztatni erre: „az állatok pedig Napóleon kivételével". Ha így jelenne meg, nem lenne feltűnő, de igaz lenne JS-re (Joszif Sztálin), mert ő is Moszkvában maradt a német támadás idején. (8. fejezet)
Miután az állatok fellázadnak Mr. Jones, az angliai major tulajdonosa ellen, sőt el is űzik, kezükbe veszik a sorsukat. Az persze nem kérdés, hogy a disznók a legintelligensebb állatok, ők döntenek mindenről, a döntéseket pedig gyűléseken vitatják meg.
A szélmalom egyébként a regény központi szimbóluma. Ötlete Hógolyótól származik, amit viszont a másik fődisznó, Napóleon módszeresen megfúr. Napóleon erőszakosan átveszi a hatalmat, és az állatok az egykori Mr. Jonest is visszasírják, miközben lágereket idéző körülmények között felépítik a malmot, amit egy hirtelen vihar romba dönt.
Napóleon uralma aztán semmi másról nem szól, mint arról, hogy minél több pénzt csináljon az állati javakból. A végén már egészen olyan, mint egy ember: Ágyban alszik, sört főzet magának, nem dolgozik, erkölcstelen életet él. Emellett talpnyaló szolgájával (Süvi) folyamatosan átíratja az tanyaház falára biggyesztett állatizmus 7 pontját úgy, ahogy neki tetszik.
Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél.
Így hangzik a regény kulcsmondata. Ugye ismerős?
A művet Orwell 1943-44-ben írta, amely a háború idején – mivel a Szovjetunió Nagy-Britannia szövetségese volt – nem jelenhetett meg.
Valódi népszerűségre csak az 1950-es évek végén tett szert. 1954-ben rajzfilm, 1999-ben játékfilm készült belőle.
George Orwell eredeti neve Eric Arthur Blair. Írói nevét (Orwell) egy lakhelyéhez közeli folyóról választotta, amikor 1933-ban kiadta Csavargóként Párizsban, Londonban című könyvét. Bár regényeit elismerték, anyagi sikert nem hoztak, így kénytelen volt mindenféle állást vállalni: tanított, cikkeket írt, könyvesbolti eladóként dolgozott. 1936-ban a spanyol polgárháborúról tudósított. 1938-ban jelent meg az erről az időszakról szóló Hódolat Katalóniának című könyve. 1941-től a BBC-nél dolgozott. 1943-44-ben írta az Állatfarmot. Felesége halála után a skót partok közelében fekvő Jura szigetén telepedett le. Itt írta meg híres regényét, az 1984-et, amelyben megteremtette minden totális diktatúra modelljét: Nagy Testvér figyel téged. A könyvet 1949-ben adták ki. Egész életében nagy dohányos volt és napi sok bögre fekete teát ivott. 1950. január 21-én halt meg tüdőbajban.