A holland sztárépítész keményen kritizálja a Liget Projektet

Erick van Egeraat félti a Városliget fáit az oda tervezett múzeumoktól. Szerinte nem logikus egy parkba építkezni, mikor van egy félig üres és kihasználatlan városközpontunk.

• Nem gondolhatja senki komolyan, hogy növelni lehet a zöldfelületet a Liget Projekttel.
• Budapestnek már megvannak az ikonikus épületei, csak jobban ki kéne használni őket.
• Az új Városháza ideális lenne a Nemzeti Galéria és a Ludwig Múzeum befogadására.
• Gazdaságilag sem ésszerű a múzeumi negyed koncepciója.
• Ne felejtsük el, hogy nincs másik Városligete Budapestnek.

Egy pár hónappal ezelőtti előadásában keményen kritizálta a Liget Projektet. Miért nem tartja jó ötletnek a múzeumi negyed megépítését?

Megfigyelhető az a világszintű igyekezet az építészetben, hogy minden nagyváros számára új, ikonikus épületeket tervezzenek. Ez a logika bizonyos mértékig működőképes és követendő, de nem jó, ha ez az ambíció teljesen eluralkodik a városépítészeten, és elhomályosítja a nagyobb összefüggéseket. Ha valaki kicsit is ismeri Budapestet, akkor két dolgot biztosan tud:

Az egyik, hogy vannak ugyan parkok a belvárosban, de nem túl sok, így minden egyes zöld négyzetméter számít. Ebből következően

egy park nem magától értetődő hely új múzeumok elhelyezésére.

Erick van Egeraat Forrás: Origo

A másik tény pedig az, hogy a városközpontban sok a kihasználatlan rész. Húzzunk a centrumban egy ezerméteres sugarú kört, és az ezen belül található épületekben vagy üres területeken el lehetne helyezni a Városligetbe tervezett múzeumokat. Egyáltalán nem logikus, hogy egy parkban kezdünk el vadul építkezni, miközben van egy félig üres városközpontunk.

Az aggályait elmondta korábban a döntéshozóknak is?

Nem. Minket nem is hívtak meg a pályázati versenybe, amivel nincs semmi bajom. Ennek ellenére úgy döntöttem, hogy megosztom a gondolataimat a szakmával és a nyilvánossággal, mert a legfontosabb cél a városközpont erősítése és aktivizálása kellene legyen. Itt az infrastruktúra, a tömegközlekedés, a boltok és az éttermek, ezeknek mind elevenségre és nyüzsgésre van szükségük. Az életet tehát nem kifele kéne vinni a centrumból, hanem becsatornázni oda.

Erick van Egeraat javaslata a Városháza Park újragondolására. Forrás: Erick van Egeraat

De nemcsak általánosságban kritizált, hanem alternatív javaslatot is tett, felelevenítve a Városháza bővítésére benyújtott 2008-as tervét.

Igen, példaként hoztam fel az új Városházát, mert szerintem ez egy sokkal logikusabb helyszín a Nemzeti Galéria vagy a Ludwig Múzeum elhelyezésére. A metróvonalak találkozásánál helyezkedik el, mégsem eléggé kihasznált a terület.

Gondolja, hogy ebben a szakaszban lehet még bármi esélye egy ilyen radikális újragondolásnak?

Fogalmam sincs, ebből a szempontból kívülálló vagyok ebben a történetben. Nem akarom megmondani senkinek a tutit, csak felkínálom a gondolataimat a projekttel kapcsolatban. Ha valakit érdekel, akkor szívesen dolgozom az ötleten tovább, de erre senki nem kért fel.

Így festene az új Városháza a bővítés után. Forrás: Erick van Egeraat

Nyilván ez politikai döntés is.

A Liget Projekttel demonstrálni akarják, hogy Budapest képes naggyá válni, csakhogy Budapestnek nincs erre szüksége, mert már most is nagy és gyönyörű.

Bőven megvannak az ikonikus épületei, csak jobban ki kéne használni őket ahhoz, hogy hosszabb életűek legyenek.

Ön is beszélt arról, hogy félti a zöldterületeket. Baán László számtalanszor elmondta, hogy a zöldterületek nem csökkennek majd, sőt nőni fognak.

Ez számomra nem tűnik lehetségesnek. A Felvonulási térre tervezett épületeknél még elképzelhető, hogy így lesz, de amint magába a parkba építenek, szükségszerűen veszítenek a zöldterületből. Nemcsak az épületek alapterülete miatt, hanem a sétányok, a ki- és bejáratok vagy a szükségszerűen kiépített szállítási útvonalak miatt.

Nem gondolhatja senki komolyan, hogy növelni tudja a zöldfelületeket mindezek mellett.

Tehát ön szerint irreálisak a kormánybiztos elképzelései?

Úgy fogalmaznék, hogy ez egy üres ígéret. Nem ellenzem elvből a parkokba való építkezést. Kisebb épületeket el tudnék képzelni a városligetbe, de a Liget Projekt olyan hatalmas léptékű, ami mellett ezek az ígéretek nem betarthatók.

A norvég Snøhetta építésziroda pályázata a Nemzeti Galéria és a Ludwig Múzeum elhelyezésére a ligetben. Forrás: ligetbudapest.org

Az ön terve is érint zöldfelületet a Városháza parkban. Ez miben különbözik a Liget Projekttől?

A Városháza Park néven futó terület most főleg időszakos piacoknak és fesztiváloknak ad helyet, ám ez csak egy a számos funkció közül, amit betöltött az elmúlt 300 évben. Hadd emlékeztessem például a lepukkant parkolóra, a raktárokra és kioszkokra, amik az előző rendszerben álltak itt!

Mi a kezdetektől arra törekedtünk, hogy kihozzuk ebből a központi fekvésű területből mindazt, ami rejlik benne – beleértve a városlakóknak és a turistáknak szánt programokat is. Az összes javaslatunkban szerepelt például új fák ültetése.

A mostani tervünkben is megőriztük a zöldfelületet,

csak még nagyobbá tennénk a tér kinyitásával és a mostani parkoló beolvasztásával. Mindez továbbra is helyet adhatna a piacoknak, kültéri kiállításoknak és egyéb kulturális rendezvényeknek.

Mindez nagyon jól kiegészítené a felújított Károly körutat. Ezzel a koncepcióval a Városháza Budapest egyik kulturális is turisztikai központjává válhatna.

Fudzsimoto Szu japán sztárépítész tervezi a Magyar Zene Házát a liget fái közé Forrás: ligetbudapest.org

És mit gondol magukról a Ligetbe szánt épületekről? Látta a győztes terveket?

Nem ástam bele magam a részletekbe. Nem azért, mert nem érdekel, inkább mert alapvetően ellenzem a koncepciót.

Zoboki Gábor, a Művészetek Palotájának tervezője is az önéhez hasonló érvekkel támadta nemrég a Liget Projektet. Ő a várban képzelte el az új Nemzeti Galériát, amiről be is nyújtott egy szándékosan szabálysértő pályázatot. Ezzel az ötlettel tud azonosulni?

Mivel a Vár már eleve be van építve, több értelmét látom ide helyezni a galériát, mint a Városligetbe. Ebből a szempontból tehát nem tartom rossznak Zoboki ötletét, de a Városháza még ennél is alkalmasabb helyszín, mert abszolút központi, viszont közben régóta kihasználatlan. A Vár egy kompakt, jobban kihasznált egység, amit ugyan lehet és kell is fejleszteni, de nem tátongnak akkora lyukak benne, mint a központi részen.

Zoboki Gábor a várba képzeli el az új Nemzeti Galériát Forrás: Zoboki Építésziroda

A Városháza azonban egyenesen kiált azért, hogy kezdjenek vele valamit. Ezt a kiáltást kellene végre meghallani.

Általában sem tartja jó ötletnek a múzeumi negyedek gondolatát?

Szerintem az a cél, hogy az emberek belakják a belvárost, és sétálgassanak egyik helyről a másikra. Azzal nem segítjük ezt, ha az összes múzeumot egy szigetbe koncentráljuk. Nem mondom, hogy ez szükségszerűen rossz, de semmiképp sem természetes. Ne felejtsük el, hogy nincs másik Városligete Budapestnek.

De abban még a kritikusok is egyetértenek, hogy valamit kezdeni kéne a ligettel, mert eléggé lerobbant állapotban van.

Persze, meg kell védeni a zöldterületeket. Ez nemcsak a nagy épületek elutasítását jelenti, hanem a növényzet gondozását és karbantartást is. Nemrég voltam Szentpéterváron, ami ugye a múzeumairól híres, de közben gyönyörűen rendben tartott parkjai is vannak. Ez a kombináció egészen nagyszerűvé tehet egy várost.

Erick van Egeraat látványterve az új Városháza kibővítésére Forrás: Erick van Egeraat

Ön szerint hogyan tudna előrébb mozdulni Budapest a legélhetőbb városok listáján?

Bécs és Budapest adottságai sokban hasonlítanak. A fő különbség az, hogy Bécs sikeresen sűrítette bele az összes aktivitást a belvárosába,

Budapestnek viszont még rengeteg kiaknázatlan potenciál rejlik a központjában.

És ez nemcsak a közérzetet, hanem a gazdasági szempontokat is érinti.

Még ha fantasztikus is lenne a múzeumi negyed, akkor is nagyon magába zárulna, és így nem lenne lényeges kihatással a belvárosi boltok és éttermek forgalmára. Árulhatok akár festészeti posztereket, ha nem a múzeumi negyedben bérelek üzletet, nem profitálok belőle.