A politikusok sosem bántották a Radnóti Színházat

Megvalósult az az értelmiségi kamaraszínház, polgári művészszínház, amelyet eredetileg elképzelt, a Radnóti Színház megtalálta helyét és közönségét – mondta Bálint András, aki 30 év után január végén távozik az intézmény éléről.

A színházban az elmúlt 30 évben mintegy 150 darabot mutattak be. Bálint András az MTI-nek nyilatkozva felidézte: az akkori gyakorlattól eltérően az igazgatói posztot pályázat útján nyerte el, akkor már 20 éves színészi múlt állt mögötte, és mással is szeretett volna foglalkozni.

Bálint András és Kováts Adél 2008-ban, a Solness építőmester című előadásban Forrás: Koncz Zsuzsa

A színháznak a maihoz hasonlóan 13-15 tagú társulata volt, amely azonban sokat változott azóta. „Ez természetes, mert a Radnóti mégiscsak egy kicsi színház, és bár jó az intim jelleg, egy színész szeret időnként nagyobb térben megmutatkozni” – jegyezte meg. Itt nagy látványosságot, csoportos mozgásokat megvalósítani nem lehet, ehelyett

az intimitás megteremtése és a beszéd a fontos

– mondta.

„Mindig fontos volt számomra az elhangzó szöveg. Az eredeti magyar szöveg vagy a nagyon jó minőségű fordítás.” Példaként elmondta: a Lear királyt Nádasdy Ádám, a Karamazov testvéreket Morcsányi Géza fordításában mutatták be, Carlo Gozzi Turandot című művét pedig Térey János fordítja le a színház számára.

Bálint András az Oresztész című előadásban Forrás: Dömölky Dániel

A 30 év kiemelkedő előadásai között Ibsen Nóráját, Jordán Tamás József Attila-előadását, Csehov Ványa bácsiját, Plautus A hetvenkedő katona, Gogol Háztűznéző és Gozzi A szarvaskirály című művét említette.

A fővárosi fenntartású színház vezetője a politikusokkal való viszonyáról elmondta: elfogadták, hogy a Radnóti Színház minőségi hely, egy olyan érték, amelyet nem kell bántani.

Nem volt különösebb bajom a politikusokkal. A Nemzeti Színház, az egy másik történet”

– utalt arra, amikor megpályázta a Nemzeti vezetését 1997-ben, és megnyerte a pályázatot az Erzsébet téri színházra, amely a kormányváltás után azonban nem épült fel. Mint mondta, a döntés akkor fájdalmas volt számára.

Fiatalítani kell a színházat Fotó: Polyák Attila - Origo

Arról, hogy az általa elképzelt terveket sikerült-e megvalósítania, azt mondta: az értelmiségi kamaraszínház, polgári művészszínház megvalósult, a színház megtalálta helyét és közönségét.

Bálint András elmondta, a 230 ülőhelyes színházat évente mintegy 50 ezer néző látogatja, baráti köre, székvásárlói vannak, a nézőtér átépítésekor 160 széket eladtak. A diákokkal folyamatos kapcsolatot tartanak, színházpedagógiai programot működtetnek.

A változtatás lehetséges irányáról szólva elmondta: amint a februártól a Radnótit vezető Kováts Adél is hangsúlyozta,

fiatalítani kell a színházat.

Eddig is jöttek új tehetségek: tavaly Horváth Csaba, az idén Juronics Tamás és Szikszai Rémusz is bekapcsolódik rendezőként a színház munkájába.

Bálint András bársonyos átmenetet vár Fotó: Polyák Attila - Origo

„Bársonyos átmenetet képzelek. Konfliktusmentest, olajozottat, szakszerűt. Nem féltékenységgel, pazarlással, irigységgel és haragszom ráddal terheltet, amilyen nagyon sok volt. Ennek a színészek és a közönség látta kárát” – mondta a közelgő igazgatóváltásról. Hozzátette:

Kováts Adélt alkalmasnak érzi a színház vezetésére,

hiszen ismeri a színházat, a társulat kedveli őt, vannak új tervei. Az új igazgató frissíteni is akar amellett, hogy a társulat döntő többségét továbbviszi.

Jövőbeni feladatairól elmondta: ha hívják máshova, megy szívesen, akár rendezni is. A Radnóti további életében színészként vesz részt, hivatalos tanácsadó biztosan nem lesz. „Ha tanácsot kérnek, akkor adok. De csak ha kérnek” – mondta.