A kínai politikatudományi és jogi egyetem nemzetközi jogi szakértője, Huo Cseng-hszin nem tartja indokoltnak a gyűjtő kívánságát, miszerint a szobor ne eredeti helyére, a Fucsien tartományi kis falu, Jangcsun templomába kerüljön vissza, hanem egy másik nagy templomba.
Huo elfogadhatatlannak nevezte azt a kérést is, hogy a kínai fél egy gyűjtemény részeként, vagyis több más műtárggyal együtt vásárolja meg a szobrot. Teljesíthetőnek tartotta viszont a gyűjtő ama kívánságát, hogy részt vehessen
egy kínai kutatói munkában.
A továbbra is névtelenségbe burkolózó tulajdonos azt állította, hogy a Buddha-szobrot már beleillesztette egy kollekcióba, amelytől csak egyben válna meg. Ezt kínai részről abszurdnak tartják - írja a Hszinhua hírügynökség.
Az 1990-es évek közepén lopták el a szobrot, amit a feltételezések szerint egy nagy tiszteletben álló, harmincas éveiben járó szerzetes mumifikálódott teste köré alkottak még a Szung-dinasztia (960-1279) idején.
A szobor a Magyar Természettudományi Múzeum tavaly októberben nyílt Múmiavilág című kiállításának központi darabja volt, és eredetileg idén május 17-ig lett volna látható a nagyközönség számára. A holland tulajdonos azonban már március közepén
váratlanul elszállíttatta.