Óriási hatást gyakorolt a londoni közönségre Baráti Kristóf híres, 1703-as Lady Harmsworth névre hallgató mély tónusú Stradivari-hegedűjével. Sűrű vibrátóival és tiszta trilláival a kritikust is lenyűgözte, aki rajongó szavakkal írja le a Baráti-jelenséget: „feszesen, szinte vigyázzban áll, mégis egy jógázó könnyedségével játszik".
Hacsaturján hegedűversenyében olyan erőteljes fény-árnyék játékot teremtett, amilyennel szinte soha nem találkozhatunk. A központi andante sostenuto tételből pedig előcsalogatta a legfinomabb költészetet.
Baráti arca játék közben rezzenéstelen volt, csak akkor engedett meg magának egy mosolyt, amikor a karmester egy mozdulattal szabadjára engedte a rézfúvósokat.
Hacsaturján hegedűversenye fergeteges és látványos darab, amelynek népszerű fináléjában felszínre törnek a komponista örmény gyökerei. A brit kritikus szerint Baráti itt a magyar gyökereire támaszkodhatott, hegedűjátéka szinte a cigányzenét imitálta.
Baráti megtalálta a hangot a Londoni Filharmonikusokkal.
Baráti Kristóf
Játéka szenvedélyes, mély és megrázó, egyszerre intellektuális és álmodozó.Baráti Kristóffal készített korábbi interjúnkat itt olvashatja: A hangszer jobb befektetés, mint az arany.