A magyar reform nem olyan, mint a svájci óra

A kormány kisajátított egy mondatot, de nem biztos, hogy megvolt ehhez a jogalapja. A jelmondatra a kormány szerint kiterjed a szerzői jog, azonban az általunk megkeresett szakértők ezt vitatják. Az oké, hogy a svájci óra pontos, de vajon a magyar reform működik? 

A kormány szerzői műként tekint „A magyar reformok működnek” szlogenre, ezért kizárólagos jogot tart fent a mondat használatára.

Úgyhogy ha mondjuk egy újság ezt a címet akarná adni egy cikknek, ami arról szól, hogy a tanárok által bevezetett magyar öltözködési reformok, tehát a kockás ing viselése működik, vagyis a tanárok jól érzik benne magukat, akkor elvileg a kormány beperelhetné az újságot a mondat használata miatt.

Ugyanígy egy multicég sem adhat ki közleményt ezzel a címmel, ha arról akarná tájékoztatni a közvéleményt, hogy a Magyarországon bevezetett reformjai sikerre vitték a vállalatot.

A mondat sok formában visszaköszön a kormány kommunikációjában Forrás: Gyömbér Béla / Origo

"A magyar reformok működnek" jelmondat használatára a Miniszterelnöki Kabinetiroda kizárólagos felhasználási jogot formál, így elméletileg senki más nem használhatja a mondatot írásbeli engedély nélkül.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Parlamenti Képviselőcsoportja között megkötött felhasználási szerződés résztete Forrás: Origo / kimittud.atlatszo.hu

A Kabinetiroda ezért szerződésekben rendezi a mondat használatának jogait: így bocsátotta nem kizárólagos felhasználásra a jelmondatot a Fidesz rendelkezésére.

Méghozzá ingyen.

A grafikai megjelenítést egyébként a Lounge Design ügynökség készítette, és tavaly mintegy 600 millió forintot költött a kormány a teljes kampányra.

Ugyanakkor miért védené a szerzői jog ezt a teljesen általános, hétköznapi mondatot?

Pontosan ezt a kérdést tette fel Gyömbér Béla, szerzői joggal foglalkozó blogger, a téma szakértője. Véleménye szerint semmi sem indokolja, hogy ez a mondat szerzői jogi védelem alá essen, és így a kormány kisajátítsa a használatát. Gyömbér érvei a következők.

1. Nem frappáns.

A mondatban nincs semmi egyéni, eredeti jelleg, ezért valójában nem is szerzői mű. Egy párhuzammal élve: én hirdethetem az általam árult almát azzal a szlogennel, hogy „Olcsó alma, vegye meg!”, de attól még senkit sem perelhetek be, aki szintén ezzel a mondattal árulja az almáját. Vagy körtéjét. Mert nincs benne semmi eredeti. Ugyanígy: ha írnék egy verset azzal a címmel, hogy

Változékony idő várható,

attól még az időjárás-jelentés nem engem idézne minden nap.

Ezt persze nem mindig könnyű eldönteni, és alapvetően az emberek szubjektív ítéletére van bízva. Tehát valaki érvelhet azzal, hogy „A magyar reformok működnek” vagy a „Változékony idő várható” mondatok frappánsak és egyéniek. A szubjektív ítéletek összecsapásakor a bíróság dönt, előzetes kritériumrendszer nem létezik.

„Hogy mitől lesz egyéni eredeti jellegű egy mű és meddig terjedjen a szerzői jog, az egy dinamikusan változó kérdés. Szerzői mű-e egy feketére festett vászon, egy vízcsepegésből álló hangfelvétel, egy sportmozdulat?” – mondja erről Gyömbér.

A második érv összetettebb.

2. A jelmondatnak nincs egy eredeti formája.

Reklámszlogenek esetében még akkor is elemi fontosságú a mondat vizuális környezete, megjelenítése, ha az önmagában is frappáns. Ez azért van, mert a szerzői jog által védett tartalom a szlogen és a kép, illetve vizuális körítés társítása. Például a „Nálunk az árak a földön járnak”-szlogen önmagában is elég egyedi, de szerzői jog akkor illeti meg, ha meghatározott vizuális körítéssel együtt jelenik meg.

Bármikor megengedheted magadnak Forrás: --

A Szerzői Jogi Szakértő Testület már vizsgált egy nagyon hasonló ügyet, hívja fel a figyelmet Gyömbér. Akkor arra jutottak a szakértők, hogy a „Bármikor megengedheted magadnak” jelmondat attól válik szerzői alkotássá, hogy mellette egy vízcsap képe szerepel. Hiszen a kettő együttese teremti meg a kétértelműséget, ami az adott „mű” lényege, üzenete.

Ugyanez igaz a Pick-szalámit hirdető „Felejthetetlenül finom” szókapcsolatra, és a „Mert itt érzem, hogy fontos vagyok” DM-reklámra.

„A magyar reformok működnek” szlogennél viszont a felhasználási szerződésekben nincs meghatározva semmilyen eredeti megjelenítés, amit követni kell, sőt, az engedélyezi a Fidesznek a megjelenítés megváltoztatását. Tehát a szerzői jogvédelem magára a mondatra vonatkozik, és ez problémás Gyömbér szerint.

A mondatot talán lehetséges lett volna védjegyként bejegyezni, a szerződések szerint erre viszont nem került sor, mondja Gyömbér, aki szerint

a kormány szándéka az lehetett, hogy létrehozzon egy országmárkát.

Úgy, mint például a svájci óra esetében: „a svájci óra pontos”, ez közismert mondat, ha nem is feltétlen szerzői jog alá tartozik. „.De ennek kialakítása évtizedes, évszázados folyamat és azt nem egy adott ország kormánya, kreatív cégek vagy épp a pártok hozták létre egyetlen jogi konstrukcióval, hanem az egész nemzet évszázados teljesítményének az érdeme” – mondja a jogász.

A harmadik érv a mondat tartalmára vonatkozik:

3. Ténymegállapítás nem eshet szerzői jogi védelem alá.

Ha csalna az ítélete, és valami miatt mégis eredeti, frappáns ez a mondat, a szerzői jog szerint akkor sem esne szerzői jogi védelem alá, állítja a szakértő. A törvény ugyanis kizárja ebből a tényeket vagy napi híreket. „Ha iskolapéldát kellene adni arra, ha egy kormány a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tényeket közöl, akkor én bátran mondanám, hogy »A magyar reformok működnek« az pontosan ilyen” – mondja Gyömbér.

Hiszen a kormánynak kötelessége tájékoztatnia az állampolgárait a tényekről. „Ha a kormány azt mondja, hogy a magyar reformok működnek, az nem szimpla reklám, hanem felelősségteljes kijelentés egy olyan intézménytől, amelynek lehetősége van megítélni, hogy a magyar reformok működnek-e vagy sem. Olyan tényállítás, amely mérvadó az állampolgárok számára, hiszen

a kormánynak feladata az állampolgárok felelősségteljes tájékoztatása,

ráadásul ez a mondat a kormány sajtótájékoztatóinak már-már megkerülhetetlen eleme, tényközlés formájában. Szerzői jog ilyen tényt nem illethet meg” – mondja Gyömbér. Az alábbi videón Kovács Zoltán kormányszóvivő két perc alatt háromszor mondja el a mondatot tényközlésként.

Ha viszont úgy érvelne a kormány, hogy ez a mondat nem tényállítás, hanem egy alkotó elme egyéni, eredi ötlete, akkor kvázi elismerné, hogy a magyar reformok működése a fikció világába tartozik.

Parodizálni nyugodtan lehet

Ha mégis elfogadjuk a mondat szerzői jogi védelmét, akkor is van lehetőség arra, hogy használjuk. A szerzői jog rendszerében a szabad felhasználás kategóriájába sorolható a paródia, bár ez szó szerint nincs benne a törvényben – teszi hozzá a témához Dr. Mezei Péter, az SZTE ÁJTK Összehasonlító Jogi Intézetének docense.

Forrás: Facebook / Origo

Így például az utóbbi hetekben az interneten nagy karriert befutó „A szemednek higgy, ne a működnek” szlogen a szabad véleménynyilvánítás körébe tartozik, és nem lehetne miatta semmi módon pert indítani.

Megkérdeztük a Miniszterelnöki Kabinetirodát is arról, hogy a szóban forgó jelmondatot pontosan milyen tulajdonásgai alapján vonták szerzői jogi védelem alá. A következő választ kaptuk: "A jelmondat olyan mű, ami egyéni jelleget, önálló gondolatot tartalmaz és közvetít. Tekintettel arra, hogy egyéni, eredeti jelleggel bír, szerzői jogi védelem illeti meg."

Gyömbér Béla már egyetemi tanulmányai során kiemelten fontos területnek tartotta a szerzői jogot, így 2011-ben Digitális adattartalmak szerzői jogi védelme címmel írta meg a szakdolgozatát. Ezzel a munkával elnyerte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) ösztöndíját, és első helyezést ért el az Ars Boni jogi folyóirat pályázatán tanulmányok kategóriában. Jelenleg a Szerzői jog a XXI. században blog egyik szerzője.

Dr. Mezei Péter 1981-ben született, jelenleg az SZTE ÁJTK Összehasonlító Jogi Intézetének docense. Kutatásai a szerzői jog témaköre körül mozognak, főként a jogág aktuális kérdéseire fókuszál, különös tekintettel a digitális technológiák és az internet által a szerzői joggal szemben támasztott kihívásokra.