Abban a Ligetvédők is egyetértenek, hogy a Városliget elég lepusztult állapotban van, így elengedhetetlen a felújítása és a zöldfelületének megnövelése.
Ez azonban véletlenül sem jelenti azt szerintük, hogy új épületeket kell emelni Budapest legrégebbi közparkjába.
Épp ez az egyik nagy problémájuk a Liget Budapest projekt kommunikációjával, hogy a parkfelújítást csak az ingatlanfejlesztéssel együtt tartják elképzelhetőnek.
A múzeumi negyed ellenzői szerint Baán Lászlóék elsősorban ingatlanfejlesztőként gondolkodnak a Városligetről, a megvalósuló épületek fontosabbak számukra a park megújításánál.
„A kettő összekapcsolásával kényszerhelyzetbe hozták a Fővárost és Zuglót,
az ő verziójukban a közpark felújításának finanszírozására csakis akkor van lehetőség, ha a területére új beépítéseket engednek” – mondta Bathó Tivadar építész, aki pontokba szedve foglalta össze a Liget Projekttel kapcsolatos problémákat.
Szerinte megengedhetetlen, hogy:
Az utolsó vádpontra a zöldfelülettel kapcsolatos számháborúkat hozta példának Bathó, amely szerinte sokakat félrevezetett. Az emberek túlnyomó többsége szerinte köznapi értelemben veszi a zöldfelület szót, és olyan területre gondol, amin csak növényzet van. „Ha a miniszteri biztostól azt hallja valaki, hogy a mostani 60-ról 65 százalékra nő a Városliget zöldfelülete, akkor azt hiszi, hogy a Városliget 65 százalékán csak növényzet lesz.
Ez egyszerűen nem igaz”
– mondta az építész, aki szerint a zöldfelület valójában egy szakmai kifejezés, amelynek területébe bele kell érteni a tetőkerteket és a vízfelületeket is.
A Városligeti-tónak a tervek szerint jelentősen megnövelt vízfelülete így hatalmas szerepet játszhat abban, hogy elérjék a 65 százalékos arányt. „A Városliget felújítása új épületek nélkül sokkal jobb mutatókat hozna, jobban teljesülnének a közparki funkciók. Egy közparknak az a feladata, hogy megőrizze és javítsa a település klimatikus viszonyait, a pihenést és a testedzést szolgálja” – zárta előadását Bathó Tivadar.
Baánék szerint zöldebb és szerethetőbb lesz a Városliget
A Városliget Zrt. pár napja közleményben válaszolt a Ligetvédők korábbi vádjaira, akik szerintük tévesen állítják, hogy 30-40 méter magas, jóval a fák fölé magasodó épületekkel kell számolni a ligetben. ”Ezzel szemben az igazság az, hogy a tervezett, új múzeumépületek magassága nem fogja meghaladni az engedélyezett 25 méteres párkánymagasságot” – írják.Zimborás Gábor építész, urbanista szerint azt kell vizsgálni, hogy a Liget Projekt vajon teljesíti-e a közparki minimumokat. A válasza egy rövid és velős nem. Szerinte elfogadhatatlan, hogy míg az Egészségügyi Világszervezet által előírt öt négyzetméter helyett Budapesten alig egy vagy fél négyzetméter közpark jut a belvárosi lakosokra,
a fejlesztők mégsem ennek az aránynak a növelését tekintik elsődleges feladatuknak, hanem az új épületek elhelyezését.
A parkba kerülő múzeumok ráadásul növelni fogják az oda irányuló forgalmat, miközben a zajszint már így is meghaladja a megengedett mértéket.
A múzeumi negyed azonban nemcsak a parkvédelem szempontjaival megy szembe szerinte, hanem főváros hosszú távú városfejlesztési stratégiájával is. A Budapest 2030 nevű tervezet ugyanis kimondja, hogy
a fővárost decentralizált módon kell fejleszteni, ami a kulturális szolgáltatásokra is igaz.
Zimborás szerint az külön ártalmas lehet, ha a Főváros vagy az önkormányzatok kivonják magukat az építkezéseket szabályozó törvények alól, hiszen a kormányzati beruházásoknak mindig példamutatónak kellene lenniük. Az építész azt is aggasztónak találta, hogy a tervekből teljes egészében hiányzik a fenntartási modell. Szerinte csak az átadásig látunk el, és nem tudjuk, miként akarják visszaforgatni a bevételeket, hogy karban is legyen tartva a felújított park.
A sajtóreggeli végére befutott Ráday Mihály is, aki épp egy Andrássy úti dugóban rostokolta végig az első egy órát. A városvédő műsorairól ismert tévés lendületesen és kissé csapongva kezdte sorolni a Liget Projekttel kapcsolatos ellenvetéseit. Mint mondta, az ő mottója az, hogy
a Liget maradjon liget, az új múzeumoknak pedig máshol is meg lehet találni a helyét a városi szövetben.
Erre jó pár példát hozott fel a Kilián laktanyától kezdve a Vár kihasználatlanul álló részeiig. Szerinte az éppen felújítás alatt álló Iparművészeti Múzeum környékén is ki lehetne alakítani egy múzeumi negyedet, ami így nem veszélyeztetné Budapest egyik legfontosabb közparkjának természeti értékeit.
Szerinte általában is óriási probléma az, hogy gyakorlatilag megszűnt a műemlékvédelem Magyarországon. Ráday szemében ezt a hiányt bizonyítják a Várban zajló folyamatok is: a miniszterelnökség számára kiszemelt karmelita kolostorra épített erkéllyel sem az a probléma, hogy ne lenne rá engedély, hanem az, hogy semmiféle valódi eljárás nem előzte meg az engedély kiadását.
„Ha még egy lakóház tetőterének a beépítését is komoly vita előzi meg, akkor egy ilyen kiemelt műemlékhez miért lehet csak úgy hozzányúlni?”
– tette fel a kérdést a városvédő, aki arra is kitért, hogy a dühös reakciók a tiltakozásban sem írhatják felül az észérveket, és már nagyon unja, hogy mindenkit csak az „anyázás” és a vagdalkozás érdekel.
A Városligetben továbbra is tart az állóháború a Ligetvédők és Baánék között. Indult petíció mindkét oldalon. A Liget Projekt elleni tiltakozást több mint tízezren aláírták, mire válaszul támogató nyilatkozat is indult, amihez számos közismert értelmiségi adta a nevét. „Negyven napja vannak kint a Ligetvédők a Hungexpo területén, de sajnos egyáltalán nem közeledtek az álláspontok, pedig több tárgyalást is kezdeményeztünk” – mondta az eseményt szervező aktivista, aki azért is aggódik a Városliget kivágásra ítélt fáiért, mert eltűnésük a park egész ökoszisztémáját megbolygathatja.
„Kitartunk bármeddig”
– mondta, amikor a terveikről kérdeztem őket, de aztán hozzátette: a Városliget Zrt. hamarosan öt helyszínen kezdi meg az építkezést, és akkor végképp nem tudja, miként akadályozzák meg a fakivágásokat.