Prince végső nyughelyét nem hozzák nyilvánosságra. Lesz egy nyilvános zenés szertartás is, amelyen rajongói, tisztelői is leróhatják kegyeletüket, ennek részleteit még nem határozták meg - tette hozzá Anna Maecham közleményében.
Az épületegyüttes előtt, amelyben Prince otthona és stúdiója van, több száz rajongó gyűlt össze. Hozzájuk Larry Graham, Prince volt basszusgitárosa szólt, majd ő és a gyászszertartás más résztvevői néhány ajándékdobozt adtak át a közel állóknak. A dobozokban egy póló volt, a művészre emlékeztető felirattal és egy zenei CD.
A hétszeres Grammy-díjas Prince helyi idő szerint csütörtök reggel hunyt el. Az 57 éves énekesre egy liftben találtak rá öntudatlan állapotban a Minneapolis külvárosában, Chanhassenben lévő Paisley Park stúdiójában, amelyben a lakása is található. A kiérkező mentőknek nem sikerült újraéleszteniük a sztárt.
Prince attól lett a világ legjobb előadója, hogy rengeteg hangszeren játszott és áradt belőle a muzikalitás - mondta Torma Gábor "Frenk" az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában.
A zenész szerint Prince a maga nemében zseni volt, és az volt a szerencséje, hogy Amerikában el tudta érni, hogy ilyen szintig fejlődjön. Sokrétű volt, a fekete zenéhez keverte a rockot, a popot, szinte mindent és ettől lett saját stílusa.
Beszélt arról is, hogy a siker és a sok koncert nagy kihívás a zenészeknek, ezért sokan nyúlnak drogokhoz. Bár Prince az utóbbi időben "vigyázott magára", korábban sokat kokainozott, az utóbbi időszakban fájó dereka miatt inkább gyógyszerezte magát.
Az előadó sikerének titka vélhetően abban rejlett, hogy a kendőzetlen erotikára, éteri romantikára, királyi pompára és aktuális trendekre felépített látványvilága mellett hitelesen játszott bluest, gospelt, soult és funkot, ráadásul mindezt kellő narcizmussal és szexuális kisugárzással, valamint forradalmi, az egész nyolcvanas évtizedet meghatározó hangzásvilággal tette - nyilatkozta Jávorszky Béla Szilárd zenei szakíró, az énekes halálhírére reagálva.
"Több mint százmillió eladott hanghordozójával Prince a nyolcvanas-kilencvenes évek egyik legnagyobb sikereket elérő előadója, egyben kora egyik legeredetibb, legkreatívabb popszemélyisége volt" - fogalmazott a zenei szakíró, aki a nyolcvanas évek nemzetközi rockzenei főszereplőit és történéseit bemutató, tavaly megjelent A rock története 3. című könyvében is foglalkozott Prince munkásságával.
A zenész Prince Rogers Nelson néven született Minneapolisban afroamerikai zenészek, egy dzsesszzongorista és egy dzsesszénekesnő gyermekeként 1958. június 7-én. Amikor hétéves korában szülei elváltak, felváltva élt hol az anyjánál, hol az apjánál, és zongorán a tévében hallott dallamokat kezdte utánozni.
Tinédzserként elköltözött otthonról, majd első együttesében megtanult gitáron, basszusgitáron és dobon is játszani. Tizennyolc évesen már demófelvételeket rögzített, a következő évben pedig a tehetségére felfigyelő Warner Records hat számjegyű összeget kínált fel neki egy háromlemezes szerződésért, ráadásul ő lett a kiadó történetének legfiatalabb producere.