Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Ahogy arról beszámoltunk, kormánypártinak és ellenzékinek tartott írószövetségek hétfőn közös közleményben tiltakoztak a szépirodalmi területet, különösen a folyóirat-kiadást érintő „radikális forráskivonás” ellen, amely szerintük alapjaiban érinti a kortárs irodalom közvetítését, jelenét és jövőjét. Egyes, nagy múltú lapok egyáltalán nem kaptak támogatást, mások mindössze annyit, amennyiből eddig felgyűlt tartozásaikat törleszteni tudják, így többek között megszűnik a 2000 folyóirat, a 49 éves Színház folyóirat és a több mint félévszázados Muzsika is.
A közleményben felidézték: a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) bizottsága idén mindössze 350 millió forintot szánt folyóiratok támogatására, ez az összeg megítélésük szerint még a kiemelt lapok megjelentetésére sem elegendő. Azt írták: az idei indítókeret jelentősen kevesebb, mint a folyóirat-kiadás kollégiumának tavaly rendelkezésére álló 655 millió vagy a tavalyelőtti 633 millió forint.
A támogatásokról szerda reggel az NKA sajtótájékoztatót tartott.
Az NKA feladata pótlólagos források biztosítása pályázatok útján, nem vállalkozhat a szépirodalmi és más művészeti folyóiratok fenntartására – mondta Doncsev András, az NKA alelnöke szerdán Budapesten.
Hozzáfűzte: az elmúlt években csökkent az NKA rendelkezésre álló összeg, míg 2013-ban 11 milliárd, addig 2016-ban 9,9 milliárd forint bevételből gazdálkodhat a testület. Ezzel szemben mintegy 9 ezerről 13 ezerre nőtt a beérkezett pályázatok száma, ezek támogatására idén 3,6 milliárd forint van a 36 milliárdos igény ellenére.
A művészeti folyóiratok támogatására 1,4 milliárd forint pályázati igény jelentkezett idén, a célra az NKA 508 milliót tudott fordítani – ebből mintegy 150 millió forintot a szakmai kollégiumok saját keretükből csoportosítottak át –, a pályázók 70 százaléka kapott támogatást – mondta. Doncsev szerint a folyóirat-támogatásra szánt keretet jelenleg más területekre jutó források elvonásával lehetne kiegészíteni, erről a szakmai kollégiumok – amelynek tagjainak
nem kizárólag a pályázók, hanem az adófizetők szempontjait is képviselniük kell
– saját hatáskörükben dönthetnek.
Doncsev András hangsúlyozta: várhatóan rendelkezésre fognak állni további pótlólagos források is a szépirodalmi terület idei támogatására.
Jánosi Zoltán, az NKA Szépirodalom Kollégiumának vezetője a sajtótájékoztatón elmondta: a testület idén 85 millió forintot kapott folyóirat-támogatásra, ez az összeg belső számításaik szerint a szépirodalmi folyóiratokra fordított tavalyi támogatási összeg kevesebb mint fele.
A csökkentés miatt kritikus helyzetben lévő folyóiratok működésének legalább részleges biztosítása érdekében a szépirodalmi kollégium a rendelkezésére álló 205 milliós, nem folyóiratokra fordítható keretből 59 millió forintot csoportosítottak át folyóirat-támogatásra – fűzte hozzá, hangsúlyozva, hogy ezzel a 144 millió forinttal szemben a beérkezett pályázatok forrásigénye megközelítette a 400 millió forintot.
A minőségi szempontok mellett a területi arányosságra is figyelmet fordítottak a pályázatok elbírálásakor, a nyomtatott lapoknál a 17 budapesti közül 10, a 16 vidéki közül szintén 10, valamint a 6 határon túli pályázat mindegyikét támogatták – ismertette a részleteket Jánosi Zoltán. A támogatott folyóiratok közül hét – a Magyar Napló, a Jelenkor, az Alföld, a Forrás, a Tiszatáj, a Hitel és a Kortárs – kapott magasabb, 8 és 12 millió forint közötti összeget. Az online folyóiratok közül a legnagyobb támogatást, 5 millió forintot a Litera portál kapta.
Mivel a rendelkezésre álló összeggel a kollégium
a támogatott lapoknál is csak a kért támogatások egy részét tudta biztosítani,
a támogatás arányában csökkentette az elvárt lapszám-mennyiséget is – hangsúlyozta Jánosi Zoltán, hozzáfűzve, hogy a kollégium „sajnos nem tudta valamennyi arra érdemes” folyóiratot támogatni.
Erős Kinga, az NKA Szépirodalom Kollégiumának és a Magyar Írószövetség elnökségének tagja az eseményen elmondta: a folyóiratok támogatási összegét a meghívásos pályázatokra, az egyedi kérelmekre, a kisebb szépirodalmi könyvkiadók könyvheti megjelenésének támogatására, valamint az alkotói ösztöndíjakra fordítható keretösszegek terhére emelték meg.
A szépirodalom az egyetlen olyan művészeti ág, ahol nem intézmények, hanem a folyóiratok jelentik a „primer megjelenési formát” és színteret – fogalmazott Erős Kinga és a kollégium egy másik tagja, Csontos János.
Ahogy arról beszámoltunk, a tavalyi év végével alakították át az NKA-t: egyharmados arányban
minden kollégiumba bekerültek a Fekete György által vezetett Magyar Művészeti Akadémia küldöttei,
egyharmad arányban a kormány megbízottjai, egyharmad részben pedig a szakmai képviselői ítélnek a támogatásokról. Ugyanakkor megszűntek a folyóirat-kollégiumok, így a lapok az adott terület – például színház vagy irodalom – bizottságaihoz pályázhattak, ami már eleve kérdéses helyzetet teremtett a többprofilú lapok – mint például a mindenféle művészeti ágról író Revizor – számára.
Kollár Árpád, az NKA folyóirat-kiadási kollégiumának év végén leköszönt vezetője indította el korábban a hároméves támogatási struktúrát: 27 kiemelt, nagy költségvetésű havilap és több mint egy tucat online periodika lehetőséget kapott arra, hogy három évre pályázhasson egy pályázattal. Ez nagy lépés volt a folyóiratoknak, kiszámíthatóbb működést és viszonylagos nyugalmat hozott.
Ezeket a pályázatokat idén már nem írták ki.
Kollár korábban az Origónak elmondta, ő sem tudja, miért nem folytatta az NKA ezt a bevált újítást. Ők el is készítették a pályázatot, az végül mégis lekerült a napirendről. De nem hiszi, hogy ez a kérdés az NKA-nál dőlt el: „Az MMA befolyásszerzése és az NKA strukturális átalakítása állhat a háttérben” – mondta.
