Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A tavaly decemberi jogszabály-módosítás eredményeként létrejött új rendszerben a Nemzeti Kulturális Alapon belül (NKA) 17 állandó és három ideiglenes kollégium működik, amelyeknek összesen 128 tagjuk van.
Az állandó szakmai kollégiumokban korábban a tagok felét az emberi erőforrások minisztere saját hatáskörben, másik felét pedig az érintett szakmai szervezetek javaslata alapján bízta meg. Ez a rendszer változott meg azért, mert
a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kulturális életben elfoglalt helyére tekintettel”
a tárcavezető indokoltnak látta, hogy az NKA-val mint elkülönített állami pénzalappal szorosabban együttműködjön, és részt vehessen a művészeti területet érintő döntéshozatalban.
Az új, hat- vagy kilenctagú kollégiumokba a tagok egyharmadát a miniszter saját hatáskörben kérte fel, egyharmadát a Magyar Művészeti Akadémia, további egyharmadát pedig a szakmai szervezetek delegálták.
Az NKA közleménye úgy fogalmaz: a miniszter „az érintett szakmai szervezetek véleményének meghallgatása után” kérte fel kollégiumi tagok harmadát. A szakmai szervezetek nagy része ezzel ugyanakkor nem ért egyet. Tizennyolc szakmai szervezet fejezte ki tiltakozását a Nemzeti Kulturális Alap átszabása ellen: ilyen széles körű összefogásra nem volt példa az utóbbi években a magyar kultúrafinanszírozás területén. Volt olyan szervezet, amelyik kimondta: az átalakítás miatt a továbbiakban bojkottálja az NKA-t.
Az új rendszerben 17 állandó kollégium működik: művészeti főtematikájúak közé tartozik az építőművészeti, a filmművészeti, a fotóművészeti, az iparművészeti, a képzőművészeti, a népművészeti, a szépirodalmi, a színházművészeti, a táncművészeti és a zeneművészeti kollégium. A nem művészeti főtematikájú kollégiumok között van az ismeretterjesztés és környezetkultúra, a könnyűzene, a könyvkiadás, a közgyűjtemények, a közművelődés, a kulturális fesztiválok és az örökségvédelem kollégiuma.
A testületek elnökei közül miniszteri hatáskörben nevezték ki az építőművészeti kollégium élére Marosi Miklós főépítészt, a filmművészetiére Lajos Tamás producert, a képzőművészetiére Fabényi Julia művészettörténészt. A népművészeti kollégiumot Cseri Lajos, a Szentendrei Skanzen igazgatója, a könnyűzeneit Dósa Richárd zenész, a kulturális fesztiválokkal foglalkozót Igyártó Gabriella kulturális menedzser, az örökségvédelmit pedig Deme Péter, a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület elnöke vezeti a miniszter javaslatára.
A Magyar Művészeti Akadémia delegálta a fotóművészeti kollégium élére Haris László fotóművészt, az iparművészetiére pedig Sára Ernő tervezőgrafikust.
A szakmai szervezetek jelöltjei közül Jánosi Zoltán irodalomtörténész a szépirodalom, Csizmadia Tibor rendező a színházművészeti, Bozsik Yvette balettművész a táncművészeti, Boronkay Antal a zeneművészeti kollégium elnöke. Balázs Géza nyelvész irányítja az ismeretterjesztés és környezetkultúra, Hermann Róbert történész a könyvkiadás, Tőzsér Istvánné Géczi Andrea könyvtárigazgató a közgyűjtemények, Csatlósné Komáromi Katalin kulturális szakértő, menedzser pedig a közművelődés kollégiuma tevékenységét.
Az új kollégiumi struktúra és a tagok névsora az NKA oldalán olvasható.
