Most kiderül, hogy mi a horgas vakony

Május 21–22-én a Múzeumkertben és a Magyar Nemzeti Múzeumban 21. alkalommal rendezik meg a Múzeumok Majálisát.

Május 21-22-én már 21. alkalommal rendezi meg a Múzeumok Majálisát a Magyar Nemzeti Múzeum. Az óriási kulturális fesztiválon 120-nál is több múzeum mutatkozik be kreatív programokkal, köztük határon túliak is. Idén a Nemzeti Múzeum a 19. századi majálisok szellemét szeretné megidézni, miközben rengeteg meglepetéssel, előadással  és koncerttel készülnek gyerekeknek, felnőtteknek, civileknek és szakmabelieknek. A Majálison osztják ki az Év múzeuma és az Év kiállítása-díjakat is, valamint kapcsolódnak az ICOM múzeumi világszervezet Múzeumi Világnapjához, amelynek idei jelszava: Múzeumok és kultúrtájak.

A múzeumok ma már nem csak klasszikus eszközökkel hatnak a világra: a múzeumba járást időről időre újra élménnyé kell tenni, hogy egy ünnep, mint például

egy tavaszünnep vagy majális öröme összekapcsolódjon a múzeum szépségével,

és ezzel a szakmára is felhívja a figyelmet – mondta Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója az idei Múzeumok Majálisát beharangozó sajtótájékoztatón. Ehhez a fesztiválhoz hasonlót sehol nem tartanak a világon: a Múzeumkertben 120 múzeum bizonyíthatja, hogy milyen kreatív programokat tudnak kínálni a közönségnek, de eközben a múzeumi szakemberek is találkozhatnak egymással.

Május 21–22-én a Múzeumkertben és a Magyar Nemzeti Múzeumban 21. alkalommal rendezik meg a Múzeumok Majálisát. Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója tart sajtótájékoztatót. Fotó: Marton Szilvia - Origo

A Nemzeti Múzeum igazi vásári kavalkádot ígér, ahol a fiatalokat Selfizz/fényképezkedj – Fotó-pont várja, bárki felülhet egy működő Ford-T-modellre vagy egy hagyományőrző tűzoltóautóra, de egy századfordulós villamos belsejébe is. A látogatók kipróbálhatják Morse távíróberendezését, Bell őstelefonját, 19. századi büntetőeszközöket vagy a hengernyomást is.

Akik a programok közül a kézműveskedést választják,

készíthetnek többek között nádsípot, ökohangszert, szalmagyűrűt, papírdenevért, báli legyezőt, szecessziós ékszert és koktélruhát, megfesthetik a saját Feszty-körképüket, de kotyvaszthatnak alkimistaként életelixírt is.

Aki tanulni vágyik, megtudhatja, mi

a Pille-dózismérő, a horgas vakony és a gyurtyánkő,

gyakorolhatja a rovásírást és a fotóretusálást, de a palócgatya-madzagsodrást is.

A fényképezkedők sem csak szokványos képeket készíthetnek magukról: fotózkodhatnak retró pénzügyőr vagy porkoláb egyenruhában, római tógában, századfordulós ruhában, hagyományos paraszti viseletben. De készülhet a lehetséges új profilkép saját tervezésű maszkban, egy királykoronázási ceremónia közben is.

Első világháborús bakák megszemélyesítői mutatják be a korabeli katonák életét a lövészárkokban, egy valódi jurtában a sámán ládájából lehet majd totemállatot választani, de eközben kvízek is zajlanak, ahol a csont-, szőr- és szarvfelismeréstől az örökségvédelmi totóig és a fűszermemória teszteléséig a legkülönbözőbb feladatokban lehet versenyezni. A kisebb gyerekek kipróbálhatják magukat gyerekhíradósként, varázslótanoncként, és találkozhatnak népszerű mesefigurákkal, de nekik szólnak a Katáng vagy a Veronaki koncertjei is.

A Múzeumkertben 120-nál is több múzeum mutatkozik be. Fotó: Marton Szilvia - Origo

A Majális első napján, május 21-én, amely egyben a Múzeumok Európai Éjszakájának napja is, egészen este 10-ig nyitva lesz a múzeum. Az időpont egybeesik a múzeum sikeres Hemző Károly-kiállításának finisszázsával is. Hétvégéig lesz ugyanis látható a Szabad szemmel- Fotó Hemző című életmű-tárlat a huszadik századi magyar fotózás egyik legjelentősebb alakjának, Hemző Károlynak képeiből. Ebből az alkalomból több szubjektív tárlatvezetést, mini-koncerteket és kerekasztal-beszélgetést is szerveznek, amelyen a kurátorokon kívül többek között a fényképész özvegye, Lajos Mari is részt vesz. A Majális két napjának programjában fellép a

Talamba Ütőegyüttes, a Váczi Eszter & Quartet, a Budapesti Operettszínház művészei, a Canarro, a Baltazár Színház Varga Klárival és Müller Péter Sziámival, a Nemadomfel, a Villon-trió és sokan mások.

A Pulszky társaság 1996-ban alapított díját, „Az év múzeuma”-díjat is május 21-én adják át. Az idei esélyesek az Algyői Tájház, a Bodrogközi Múzeumporta, a Csornai Muzeális Kiállítóhely, az Atomenergetikai Múzeum, a Paksi Képtár és a gyöngyösi Szent Bertalan-templom Kincstára. A most hatodik alkalommal meghirdetett „Az év kiállítása”-díj jelöltjei a Sőregi-ház állandó kiállítása, a Wellness az ókorban- Fürdőkultúra Aquincumban, az Eszmélet, az Erdőjárók kalauza, „A beszélő köntös” nyomában és a Képek egy eltűnt világból című kiállítások – ebben az esetben is a fesztivál első napján derül ki, ki lesz a győztes.

Csorba László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója azt mondta az Origónak, hogy az igazi vásári sokadalom, vásári kavalkád élményét szeretnék megadni a látogatóknak, de úgy, hogy ez minőséggel párosuljon: „A szabadtér úgy tagolódik, hogy egyrészt lesz egy színpad, másrészt van egy pagoda, egy sátorpavilon, ahol szakmai beszélgetések zajlanak, tehát a múzeumszakma is reflektál önmagára. A színpadon zenei programok lesznek, körülöttük pedig

ott lesz a sátrak, standok légiója, több, mint 120 résztvevővel, akik mind kitalálnak valamilyen poént, de mindig olyasmit, ami az adott múzeum profiljának, az adott intézmény küldetésének a legjobban megfelel.

Annak a dinamikája fog hatni a látogatókra, ahogyan a vásárban mozog az ember: ha kicsit megéheznek, esznek egy vattacukrot vagy sült kolbászt, de már látják, hogy itt be lehet öltözni huszárnak, ott lehet középkori pénzt verni, a harmadik helyen római kori jelmezeket fognak hajtogatni… Látják minden múzeumnak a múzeumpedagógia által okosan kitalált, fejlesztett, speciálisan kialakított játékát, ami nemcsak szórakoztat, hanem tanít is”.

Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a programokat ismerteti. Fotó: Marton Szilvia - Origo

Bár a hétvégére jó időt mondanak a szakértők, fedett programmal is készül a múzeum, az ICOM aktuális jelszavával, a „Múzeumok és kultúrtájak”-kal összhangban.

„A múzeumok akkor működnek jól, akkor fejtik ki leginkább azt, amire valók, ha azt a legszorosabb harmóniában teszik azzal a közvetlen és tágabb környezettel, amelyben benne találhatók” – tette ehhez hozzá az Origónak Csorba László. „Ezeknek megvan az a sajátosságuk, amit a társadalomtudomány kultúrtájaknak nevez: amikor a természet és az épített környezet együttműködése folytán van valami karakter, van valami sajátosság, ami egy kicsit más, mint a környezet, inkább jellemző arra a területre. A múzeumnak abban kell megtalálnia a maga helyét. A Nemzeti Múzeum közvetlen környezete Józsefváros, Budapest, Magyarország, Közép-Európa, Európa. Ezek a mi kultúrtájaink, amelyekre reflektálhatunk. Azt gondoltuk, hogy a végtelen sok lehetőségből kiemelünk egyet: van egy gyönyörű filmsorozat, amelynek Mocsár Eleonóra a szerkesztője, és amely a kárpát-medencei templomok szépségeit mutatja be a keleti végektől, a székelyföldi bűbájos sarkoktól a nyugati végekig, vagy északról a Tátra és a Kárpátok vonulatától az Al-Dunáig. Ezek gyönyörű filmek, a romanika, a gótika, a reneszánsz templomépítészeti szépségeit mutatják be. Ez a sorozat pörög a Díszteremben, míg kint tombol a majális, ennek öröme, a tavasz ünnepe, a családi szórakozás zsivaja. Ha valaki egy kis hűvösre és nyugalomra vágyik, akkor beballag a múzeumba, és élvezi ezt a sok szépséget, utána pedig ismét kimehet a kavalkádba”.