Több év kihagyás után 2014-ben lépett újra színpadra, tavaly pedig arról beszélt, hogy koncertezéssel és a józanság jegyében telik 2015. Minek a jegyében telik 2016?
Elkészítettem a negyedik hiperkarma lemez vázlatait, szám szerint tíz dalt. Egyelőre csak demó formában vannak meg, egy nagyon hosszú hétvége alatt raktam össze őket.
Pedig tavaly még arról beszélt, hogy alkotói válságban van, és nehezen jönnek az új dalok.
Igen, de nem úgy kell elképzelni, hogy most megírtam őket pár nap alatt, hanem ennyi idő alatt raktam őket össze a meglévő anyagokból, amik az évek során felhalmozódtak. Ezekhez nyúltam hozzá egyrészről, de másrészről néhány új dolgot is írtam. A tíz dalból három olyan, amely még régről, a blablás időkből maradt meg, a maradék héthez pedig vagy megvolt már félig-meddig a szöveg vagy a zene, vagy néhány nap alatt raktam össze a szöveget és a dallamokat.
És akkor mikorra várható az új hiperkarma lemez?
Jövő tavaszra tervezzük, de most július 9-én a Budapest Parkban bemutatunk két új dalt róla. Tervbe van véve ezen kívül, hogy a következő, szeptemberi parkos koncertre vagy az október 31-i hiperkarma halloween-re kihozunk még egy dalt, a maradék hetet pedig majd jövő tavasszal jelentetnénk meg.
Mennyire lesz más ez a lemez?
Ugyanaz az alternatív, elborult rockzene lesz,
egyik új dal sem rádiósláger. Eléggé bonyolult, szomorú, öt perces dalok, pedig szerettem volna kicsit vidámítani, újítani a dolgon, de majd legközelebb.
Miért baj, hogy szomorú hangvételű dalok születtek?
Szerettem volna egyrészt vidám dalokat énekelni a színpadon, és persze szerettem volna azt is, ha játszhatóak a rádióban.
Mindig nagyon őszintén beszélt a drogproblémáiról. Miért döntött úgy, hogy megossza a történetét a nyilvánossággal?
Egyfelől más lehetőségem nincs is nagyon, hiszen a világ felé mindig is nyitott könyvként éltem. Csak az utóbbi hónapokban kezd számomra teljes mértékben realizálódni, hogy ez sokkal inkább így volt, mint ahogy ezt korábban gondoltam... A másik, a kézenfekvő ok pedig az volt, hogy akik esetleg hasonló cipőben járnak, vagy hasonló mocsárba készülnek belelépni, azok tudják, hogy ez egy orosz rulett, és nagyjából mire számíthatnak.
Szerettem volna valamennyire értelmet adni az elvesztegetett időmnek,
és szerettem volna azt, hogy azok a bölcs fiatalok, akik tudnak tanulni más hibáiból, ne tegyék meg ezeket a felesleges kanyarokat a függőség mocsarában.
12 elvesztegetett évről szokott beszélni, de említette, hogy azért akkor is születtek dalok...
Születtek, de pont nem olyan régen számoltam ki, hogy amikor elkezdtem gitározni a kilencvenes évek közepén, kétévente összeállítottam egy albumnyi, körülbelül negyvenpercnyi anyagot. Ezek között volt jobb is, rosszabb is, de kétévente mindig elkészültek. Egészen 2003-ig, amikor a következőnek 2005-ben kellett volna jönnie, de nem jött, csak 2014-ben.
Többször is azt nyilatkozta, hogy azért lett függő, mert nem találta a helyét a világban. Most mi a helyzet? Hogy van?
Nem fogok hazudni, nekem mindig is volt egy képzeletbeli világom, ami az utóbbi időben annyira felerősödött, hogy szinte már azt is mondhatnám, hogy egyszerre két helyen létezem folyamatosan. És megmondom őszintén, hogy bizony vannak olyan időszakok - elég sokszor-, amikor jobban érzem magam a képzeletbeli, úgymond magányos világomban, mint a való világban.
Akkor hogyan tudja kezelni azt, hogy folyton ki kell állnia a közönség elé?
Ha egy héten van egy koncert, akkor
az a másfél óra, amit a színpadon töltök, az mindig annak a hétnek magasan a legjobb időszaka.
Akkor nem kell odafigyelnem arra, hogy milyen felesleges félelmeim vannak.
A legtöbben nyilvánvalóan a hiperkarmát ismerik önnel kapcsolatban, de emellett ott van a másik zenekar, a Biorobot is. Ez miben más, és miért fontos önnek?
A Biorobotban két dalszerző dolgozik, Nemes Andrással közösen írjuk a dalokat. Érződik is rajtuk mind a kettőnknek a zenei hatása, és kettőnk közös nagy szerelme, a Beatles is benne van. Nagyon más dolog szerzőtárssal dolgozni. Egyrészt sokkal könnyebb, mert megoszlanak a terhek a munkában, másrészt nehezebb, mert ilyenkor az egók ütköznek és nehezebb elfogadni azt, ha az egyikünknek határozott elképzelése van, és az mondjuk nem egyezik a másikunk ugyanilyen határozott elképzelésével. Ha ezt a problémát feloldja az ember, akkor szerzőtárssal dolgozni óriási könnyebbség. Egy meg egy az ilyenkor nem kettő, hanem van még egy pici többlet is.
És gyakran vannak ilyen konfliktusaik Nemes Andrással?
Régen voltak, de most már nem. Mostanra már, ha András hoz egy gitártémát, és azt eljátssza nekem, akkor nem nagyon próbálom a dolgot variálni, mert tudom, hogy ő már otthon kipróbálta az összes lehetséges variációt.
Ebben a zenekarban is volt egy hosszabb kényszerpihenő.
Annak idején azért szakadt meg a projekt, mert egyfolytában drogoztam, és egyszerűen
képtelen voltam nem csak hogy zenét írni, de még boltba menni is.
András utána mindent megtett azért, hogy a Biorobot lemez megjelenhessen, egyedül fejezte be a keverését.
Mit szólt, amikor ilyen formában jöttek ki a dalok 2013-ban?
Őrjöngtem, kiabáltam, mondtam rá kígyót-békát, de most már tudom, hogy inkább segítenem kellett volna összerakni a dalokat. Most már nem bánom, hogy akkor megjelent, de jobb lett volna, ha újra feléneklem, és nem a mankóénekeket kellett volna Andrásnak összeollóznia.
De most újra együtt dolgoznak Andrással és a zenekarral, több koncertjük is volt már, februárban egy videóklip is megjelent, pár napja pedig megint kijött egy új dal. Ezzel a zenekarral most mik a tervek?
A napokban megjelent Szélcsendkirály az új lemezről a második dalocska. Szépen haladnak a munkálatok, egy héten egyszer vagy kétszer összeülünk Andrással. Nem azt mondom, hogy óriási sebességgel haladnak a dolgok, de nem is akarom erőltetni vagy sürgetni, mert abból még sok jó nem született. Örülök neki, hogy együtt van a zenekar. Az új felállás tulajdonképpen a régi, csak újrakezdtük. Egy nagyon jó kis baráti társaság: Dudás Zsombor vokálozik és dobol, Szöllősy Kati a basszusgitáros, Sztivi, aki a hiperkarmában is szólógitáros, ő a szólógitárosunk, András meg én pedig énekelünk és ritmusgitározunk. Jó ezekkel az emberekkel találkozni, nagyon jól érzem magam a Biorobot zenekarban, már nagyon várom a csütörtöki koncertet.
Szeptemberben ünnepli a 40. születésnapját. A szülinapi koncerteken kívül foglalkoztatja, hogy 40 éves lett, vagy ez is csak egy olyan születésnap, mint a többi?
Nyilvánvalóan ez valamiféle számvetés kellene, hogy legyen. Az ember ilyenkor készít egy leltárt, hogy mit ért el eddig, mennyi van még benne... Ha változtatni akar valamin, akkor nyilván sosem késő, de ha az ember 40 éves, akkor jobb, ha minél előbb elkezdi a változtatást.
Akar valamin változtatni?
Igen, nagyon sok mindenen szeretnék változtatni, és szeretném jobban megismerni a világomat: a világot, ami körbevesz, és a világot, ami a fejemben van, és hogy mi a kettő között az összefüggés.
Szerintem újra kell tanulnom az egész életemet.