„Ha Firenzében a Palazzo Pitti melletti Giardino di Boboli – azaz a Pitti-palota melletti Boboli-kert – úgy nézne ki, mint a Magyar Nemzeti Múzeum kertje, a Ciompi-felkeléshez hasonló
zavargások törnének ki,
és a Buckingham-palotával szemközti St James's Park esetében is hasonló társadalmi feszültséget keltene, ha a Múzeumkertet idéző állapotokkal találkoznánk" – mondta a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Varga Benedek, - "ez volt tehát a fő oka annak, hogy a Nemzeti Múzeum vezetősége és a kormányzat összefogott, hogy a Múzeumkert megújulhasson".
2016 májusában mindenki számára nyitott pályázatot írt ki a Nemzeti Múzeum, amelynek legfontosabb célja az volt, hogy
ötleteket gyűjtsön a Múzeumkert korszerű felújításához.
A zsűri olyan ötleteket várt, amelyek figyelembe veszik az intézmény rendeltetését, és segítségükkel olyan közkertet tervezhetnek, amely harmonizál az épület műemléki jellegével, és a Palotanegyed zöldfelület-igényét is kiszolgálja.
A pályázatra 12 pályamunka érkezett, és hat elképzelést díjazott a bírálóbizottság. Az első díj 2 millió forint, a második 1,5 millió forint, a harmadik díj pedig 1 millió forint jutalommal jár, de ezeken felül további három pályázatot is megvásárol a kiíró, egyenként 500 ezer forint értékben.
„Egy kulturális intézmény környezetének állapota egy kultúrnemzet önbecsülésének is értékmérője" –mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, majd hozzátette: korábban már befejeződött a Zeneakadémia, a Pesti Vígadó, az Erkel Színház és a Várkert Bazár felújítása, elindult az Iparművészeti Múzeum, az Operaház és a Budai Vár felújítása, igyekeznek igazi közparkká alakítani a Városligetet, így aztán a Nemzeti Múzeum kertje sem maradhat olyan, amilyen most. „Azt szeretnénk, hogy zöld és családbarát Múzeumkert jöjjön létre" – fogalmazott a miniszter. „A kertrekonstrukció által
egy élő, de a történelmi jegyeket is magán viselő pihenőpark fog létrejönni".
„Az alapkoncepciója az volt a kiírásnak, hogy a 19. századi épített környezetbe simuljanak a tervek"- fejtette ki Balog Zoltán, és hangsúlyozta, hogy fontos szerepet kellett kapnia a növényzet megújításának és a rekreációs jelleg megőrzésének, a hagyományok megtartásával és kiszélesítésével.
A miniszter azt is elmondta, hogy reményei szerint a kertépítés
csak a kezdete lesz annak a nagy vállalkozásnak, amelyet a Palotanegyed teljes megújítása jelent.
Mindez új lehetőség lesz a múzeumi gyűjtemény számára úgy, hogy közben a Rádió komoly technikai és történeti értéket hordozó stúdióit is megőrzik, sőt, megújítják, és a környéken élők -illetve tanulók- is kedvükre használhatják a teret.
Jámbor Imre tájépítész az ötletpályázat szakmai tanulságainak összegzésekor elmondta: az elbírálásnál kilenc szempontot vett figyelembe a bizottság. Ezek között az is szerepelt, hogy a tervezett kert egy pihenőkert, sétakert funkcióját is betöltse, a tervező a Kertészházat és a kert szobrait is színvonalasan illessze be az elképzelésbe, a növényzet megóvása mellett a közlekedési igényeknek is megfeleljen a terv, és a Múzeumkert és a Pollack Mihály tér összekapcsolására is kínáljon megoldást.
A Múzeumkert rehabilitációjára kiírt ötletpályázaton
az első díjat a TÉR-TEAM Kft.
Szabó Gábor, Szende András, Juhász Kristóf Attila, Győre Viola és Orbán Nóra által készített pályaműve nyerte, a hivatalos indoklás szerint többek között „a harmonikus, vizuálisan és funkcionálisan átgondolt, a kiírásnak leginkább megfelelő elképzeléseknek köszönhetően".
Második díjat nyert a Pagony Kft., a harmadik díjat Stéhli Zoltán Imre pályázatának ítélték, és megvásárolták Almási Balázs, Fábián Zsófia Eszter valamint Lehotai Bence Gábor és munkatársaik pályaműveit is. Ők továbbtervezésre alkalmas ötleteikkel segítik majd a végleges tervek elkészítését.
Az ötletpályázat díjazottainak munkáiból kiállítás is nyílt a Nemzeti Múzeum dísztermében, amelyet Csorba László, a Nemzeti Múzeum júliusban leköszönt főigazgatója nyitott meg. Csorba László úgy fogalmazott, hogy a Múzeumkert nem csupán egy épületekkel körülhatárolt térszakasza a fővárosnak, hanem érzelmeket vált ki, vonzza a városlakók figyelmét. Hozzáfűzte, hogy a Nemzeti Múzeum igazgatóinak és munkatársainak gondolkodásában mindig jelen volt a kertért vállalt felelősség hagyománya, éppen ezért ő maga is élete egyik nagy ajándékának tekinti, hogy részt vehetett a kert megújulásának előkészítésében. Az ötletpályázatra benyújtott művek sajátosságának is azt tartja, hogy még a műszaki formákon is átsejlik: akik a rekonstrukció témájával foglalkoztak, azok szeretik ezt a kertet, és örömet okoz nekik, hogy „olyan értéket teremtenek újjá, fogalmaznak meg a mai kor nyelvén, amely mindannyiunk közös életének része".
A pályázat nyertes munkáinak ötleteit is felhasználó terveket az Új Nemzeti Múzeum koncepciójával együtt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere 2017. január 31-ig viszi a kormány elé,
a megújult Múzeumkert pedig 2017. december 31-ig készül majd el.