A stábban több orosz név is van, ők a rendező, Valerij Fokin vezette szentpétervári Alekszandrinszkij Színház szakértői. A díszletért például Pasztuh Szemjon, a koreográfiáért Kacsajev Igor felelős. A színészek pedig egytől egyig a Nemzeti Színház művészei.
Mi történik, ha valakit lenyel egy krokodil? A legvalószínűbb, hogy már a lenyelést sem élné túl az illető. Persze Dosztojevszkij másképp gondolta el az egészet, mikor megírta a pétervári csinovnyik, Ivan Matvejevics történetét, akit váratlanul lenyel egy hatalmas krokodil. Matvejevics nemhogy meghal, de – a krokodil legnagyobb meglepetésre –
kifejezetten örül az új helyzetnek.
A vadállat gyomrából ugyanis világosságot és új eszméket hirdethet polgártársainak. „Elég csak elkülönülni valahol, vagy belekerülni egy krokodilba, máris megteremtődik az egész emberiség számára a paradicsomi lét lehetősége" – bölcselkedik Ivan Matvejevics, A krokodilus főhőse.
Dosztojevszkij visszaemlékezései szerint a kisregényt egyébként valós esemény ihlette: egy német zoológus 1864-ben Szentpéterváron
élő krokodilt mutogatott pénzért az embereknek.
A különös élmény hatására Dosztojevszkij fanyar, filozofikus humorú, abszurd történetet rakott össze, amely leginkább Gogol pétervári történeteinek (mint például az Orr vagy a Köpönyeg) irodalmi hagyományából merített.
Dosztojevszkij elsősorban társadalmi, filozófiai és pszichológiai kérdéseket boncolgató, fajsúlyos regényeiről és elbeszéléseiről ismert. Ugyanakkor fennmaradt több szatirikus hangvételű, a 20. századi abszurd irodalmat megelőlegező írása is. Ezek közé tartozik az 1865-ben A krokodilus címmel megjelent, úgynevezett „fantasztikus" kisregénye is, amely elmélyítette, ugyanakkor új formában jelenítette meg a kor művészetének egyik fontos motívumát,
az emberi személyiség megkettőződésének problematikáját.
A magyarországi ősbemutató rendezője, Valerij Fokin, a kortárs orosz színházi élet egyik kiemelkedő alkotója, aki egyúttal a moszkvai Mejerhold Kortárs Művészeti Központ alapítója, és jelenleg az egyik legjelentősebb orosz színház, a szentpétervári Alekszandrinszkij Színház vezetője. Fokin már számos művészeti díjat kapott. Rendezői munkásságában különös hangsúlyt kapnak Gogol, illetve Dosztojevszkij műveinek színpadi adaptációi, melyeket
vállaltan Mejerhold színházi formanyelvének továbbgondolásával készít.
A budapesti közönség az utóbbi években két Fokin-rendezést is láthatott már a Nemzeti Színházban. A játékos című Dosztojevszkij-regény nyomán készült Zéró liturgia a 2014-es MITEM egyik szenzációja volt, tavaly pedig Gogol Háztűznéző-jével vendégeskedett a Nemzetiben az Alekszandrinszkij.
A krokodilust az október 7- bemutató után még október 8-án, 9-én és 21-én is játsszák a Nemzeti Színházban.