"Európa gyakran elfelejti, milyen szerencsés földrész, pedig itt a kultúra olyan koncentrációjában lehet élni, mint a világ kevés más pontján" - mondta a magyar pavilon hivatalos megnyitóján az emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán. Hozzátette továbbá: a művészet néha a történelmi múlt egy-egy darabjának mába emelésével provokál, de ennek segítségével
megérthetjük saját múltunkat és jövőnket is.
A magyar pavilonban most egy olyan alkotás látható, amely a hatvanas évek békeutópiáját és azt vizsgálja, mi lett abból napjainkra. Globális víziót idéz, miközben egy kommunista acélmű homlokzatán ez az üzenet egészen más jelentett, mint most - mondta a miniszter.
Fabényi Julia nemzeti biztos, a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója a megnyitón felidézte, hogy a zsűri 12 pályázat közül választotta ki Várnai Gyula képzőművész és Petrányi Zsolt kurátor projektjét, amely a Velencei Biennálé közönsége számára a legrelevánsabb üzenetet fogalmazza meg.
Brigitte Franzen, az aacheni Peter und Irene Ludwig Stiftung ügyvezető igazgatója elmondta: Várnai Gyula kiállítása utópiákról szól, miközben a média, a politika folyton utópiákat vetít elénk. Csakhogy az utópia valami mást jelent, szó szerint nem létező helyet, amely azonban a gondolatok otthona is lehet.
Ezt az utoposzt nem veheti el semmilyen hatalom
- mondta.
A tárlat nyitóeleme az évtizedekig Dunaújváros legmagasabb épületén magasodó, angolra fordított PEACE ON EARTH! neonfelirat, amelyet a projekt keretében újragyártottak, de az installáció része az 1960-1970-es évek mintegy nyolcezer kitűzőjéből épült szivárványinstalláció is.
Várnai Gyula egy 1970-es Stanislaw Lem-interjút is újravágott úgy, hogy a lengyel író a jelenből feltett kérdésekre válaszol.
Az E-Wars című nyomat bonyolult kortárs összefüggésbe helyezi a világbéke kérdését: Várnai Gyula a Google információgyűjtő algoritmusát vetítette ki egy mai háborús felvételre, míg a másik képsoron a Mindent tudni akarok! című szovjet ismeretterjesztő sorozat főcíme fordul vissza önmagába.
A Láthatatlan városok című videoinstalláció városképét ötvenéves sci-fi illusztrációkból állította össze a művész, az 5 perc című videomunka mellé pedig az egykori dunaújvárosi óriáskerék egyik kocsijának replikája került.
Chiristine Macel, az idei biennálé főkurátora a Viva Arte Viva című központi kiállításba meghívta Hajas Tibor és Csörgő Attila munkáit is, így évtizedek óta először került magyar művészek alkotása a főkurátori válogatásba.
A nagyközönség számára május 13-án, szombaton nyíló, és november 26-ig nyitva tartó seregszemlén
idén 86 ország jelentkezik nemzeti kiállítással, és a biennáléhoz városszerte 23 hivatalos kísérőrendezvény is kapcsolódik.
A magyar pavilonról az alábbi képre kattintva talál további fotókat: