Három éve már annak, hogy összefogtak. Mit gondolnak, mennyi ideig tart ki ez a kollaboráció?
Axwell: Nem tudom. Nagyon bízom benne, hogy örökre.
Világos, de hát mi van a művészi önbecsüléssel? Az egójuk nem szeretne néha az előtérbe furakodni? Nem szeretnétek néha egyedül megmerítkezni a rivaldafényben?
Axwell: Értem, amit mond, de mi úgy vagyunk vele, hogy inkább megosztjuk a sikert. Amikor ott állunk a színpadon, akkor nincs egónk. Akkor nincs szó ilyesmiről.
Ingrosso: Meg mi szuperül kiegészítjük egymást a zenében is. Mind a ketten másban vagyunk jók. Vannak dj-k, akik egyedül állnak a keverő mögé. Könnyen lehet, hogy ők tökéletesek. (Nevet.) Mi így vagyunk azok.
Ki miben jó?
Ingrosso: Hát ez más és más.
Axwell: Sebastian például teljesen őrült. És hát azért nagy szükség van erre az őrültségre a színpadon!
Amúgy miért jó dj-zni?
Axwell: Ó, azért itt nem csak az a lényeg, hogy dj-zzünk. Vannak, ugye saját számaink, amelyeket tök jó megmutatni a közönségnek, elvinni az embereknek, aztán látni, hogyan reagálnak azokra. Ha csak megírnánk a számokat, de aztán nem láthatnánk az emberek reakcióját, azért az nem lenne olyan érdekes és izgalmas.
Ezen túl összességében mi az érdekesebb: szöszölni egy-egy számon és megírni azt, vagy lejátszani ezreknek?
Ingrosso: Ez egy nagyon trükkös kérdés. Hiszen mi azért írjuk a számokat, hogy aztán tomboljon rájuk a tömeg. Ezt együtt kell nézni. Ez olyan, mintha azt kérdeznéd, hogy melyik a jobb: elmenni és venni valami kaját, vagy elmenni és enni valami kaját. Ez együtt működik.
Világos, csak hát vannak olyan alkotók, akik jobban szeretnek elvonulni egy szobába, valami sötét zugba és csak úgy a maguk örömére alkotni. Ha aztán azok a művek kijutnak a külvilágba, az szuper, de nem különösebben érdekes számukra.
Axwell: Nekünk mindkettőre szükségünk van.
Hogyan tudnák definiálni magukat?
Axwell: Amikor a zenénkről, vagy úgy általában a zenéről van szó, akkor a nyárra gondolok, arra, hogy tele vagyunk energiával és élvezzük az életet.
Tök jók ezek a nyári bulik, magam is nagyon élvezem őket, de ezek a pillanatról, a pillanatnak szólnak. Nemhogy jövőre, de már holnapra elmúlnak. Nincs meg a vágy, hogy valami időtállóbban vegyenek részt, maradandóbbat alkossanak?
Ingrosso: Ezért járunk vissza például ide és más bulikba, mert időtálló zenéket alkotunk.
Axwell: Nem egy olyan számunk van, ami már 10 éves.
Miért adnának hálát a zenének?
Axwell: Minden nap hálát adok. Amikor felkelek és amikor lefekszem. A zenének köszönhetem az életemet, mindent.