Bad Religion: Jó döntéseket kell hozni, és jó koncerteket kell adni

Lassan 40 éve játszanak, és nem tűnik úgy, hogy bármennyit is visszavettek volna a tempóból, legalábbis ami a koncerteket illeti, biztosan nem. Igaz, a tagoknak évente már csak 3-4 hónapos elfoglaltságot jelent a Bad Religion, mégis tízezrek kíváncsiak rájuk. A sikeres és hosszú punkzenei karrier titka állítólag az, hogy nem kell folyton együtt lenni. Néhány órával a szigetes koncertjük előtt beszélgettünk a gitáros, Brian Bakerrel. Interjú.

Mikor a fotós kollégával, Katával bementünk a konténerbe, még ott volt Jay Bentley basszusgitáros, de ő látszólag örült, hogy az élő videóbejelentkezés után már nem maradt dolga. Nagy mozdulatokkal mutogatott Brian felé, hogy válasszam őt, mert nagyon szeret beszélni. Tehát maradt Brian és a gyors búcsú Jaytől.

Hányadik interjú ez ma? Második, harmadik lehetek...

A kettes. Nem második, mert az azt sugallná, hogy a második legjobb. Persze lehetsz a második legjobb, de akár meg is nyerheted a versenyt, ezt majd meglátjuk az interjú végén. [nevet]

Oh, akkor igyekszem... Mennyire idegesítőek az interjúk koncert előtt?

Semennyire. Az interjúk nagyon jók. Legalábbis én élvezem, szeretek emberekkel beszélni. Az igazi baj akkor van, amikor senki nem akar az emberrel interjúzni. És ez az, amit sokan nem értenek meg, és olyanokat mondanak, hogy „jaj de unom már”. De ezek az emberek rohadtul hálátlanok, én viszont nem. És még élvezem is.

Brian Baker, a Bad Religion gitárosa Fotó: Rockstar Photographers

Lassan közeledünk az együttes 40. születésnapjához. Hogy készülnek erre?

Én már nyújtottam egy kicsit, szóval elkezdtem a bemelegítést. Le is fogytam egy kicsit, hogy jól nézzek majd ki. [nevet] Na de a viccet félretéve... egy csomó dolog készül már. Az biztos, hogy lesznek különböző féle visszatekintések az eddigi munkásságunkra. Például

lesz könyvünk is,

amit már elkezdtünk, de nyilván készül még egy darabig, és az évforduló előtt nem jön ki. Azt mondjuk, még nem találtuk ki, hogyan fogunk koncertezni. Mert nyilván szeretnénk egy kicsit mást adni, mint eddig, hogy különleges legyen az egész. Emellett pedig készülünk 2018-ra is, mert akkor lesz 30 éves a Suffer című albumunk, és nyilván azzal is kell foglalkoznunk. Közben pedig jön egy új lemez is.

Mit lehet tudni erről az albumról?

Greg és Brett nagyon jó dalokat írnak, rengeteg témát dolgoznak fel. És most nagyon jó is az időzítés egy Bad Religion-albumhoz. Sok helyen megy most a küzdelem a világon, a témák tehát adják magukat, hogy Graffin és Gurewitz urak feldolgozzák őket. Hallottam már párat, nagyon tetszettek, várom már, hogy felvehessük a lemezt.

Teljes dalokat hallott, vagy csak foszlányokat szöveg nélkül?

Azok már komplett számok voltak mindennel. Zene és szöveg. De nem akarok sokat elárulni. Közben meg én is igyekszem minél kevesebbet hallani előre, mert mindig nagyon izgalmas a teljes új anyagot együtt hallani.

Oké, értem. És hogyan lehet összetartani egy zenekart 40 éven keresztül? Viszonylag sűrűn kell dobost cserélni?

[nevet] Neeem... A titka az, hogy nem szabad egy helyen lakni. Szerintem ez a legfontosabb. Mi teljesen más városokban élünk. És az is fontos segítség a megtartásban, hogy a banda mellett vannak más dolgaink is. A Bad Religion nagyjából 3-4 hónapos elfoglaltságot jelent nekünk évente. Akkor

jól kiadjuk magunkból a dolgokat,

és amikor már lefáradtunk egymástól, egyszerűen hazamegyünk, és csináljuk a dolgainkat. Aztán egy idő után újra találkozunk, és megint tudunk örülni egymásnak.

„Persze, drágám!” Fotó: Rockstar Photographers

Greg Graffin mellékes tevékenységeiről lehet tudni, írás, tanítás, stb. De mit csinál Brian Baker?

A Bad Religionön kívül még van néhány zenekarom. Játszom a régi bandámmal, a Dag Nastyvel is. Ezen kívül van még két projektem, az egyik Washingtonban, a másik New Yorkban. Ezeknek még van hova fejlődnie. Aztán van még valami, ami nem igazán zene. A feleségemnek van egy nonprofit szervezete, ami művészettel foglalkozik. Washingtonban és New Jerseyben is van egy galériája. Leginkább a menedzselésben segít a képzőművészeknek. Én pedig neki, és ez nagyjából megfelel egy teljes állásnak. „Átvinnéd ezeket a szobrokat New Jerseybe? Persze, drágám.” Na valahogy így megy ez nálunk. Szerintem nagyon jó dolgot csinál, és örülök, hogy segíthetek benne.

Akkor a Bad Religion végül is a hobbija...

Nagyjából igen. Nekem egy Bad Religion-turné elsősorban pihenést és kikapcsolódást jelent. A koncert igazából 90 perc, a nap többi része ilyenkor az enyém.

És mit jelentett annak idején, mondjuk, a 90-es évek elején a Bad Religion tagjának lenni?

Ahogy telik az idő, egyre jobban tudatosul bennem, hogy mennyire szerencsés vagyok, hogy itt játszhatok, és az is, hogy nagyon sok embernek mennyire fontos ez a zenekar. Amikor csatlakoztam a zenekarhoz, egy olyan barát voltam, akinek nagyon tetszett a zenéjük, és történetesen maga is zenész. Annyi volt bennem, hogy ez egy nagyon jó zenekar, de

nem fogtam fel, hogy mekkora hatása van.

Tőlem lehetett volna ez a Circle Jerks vagy a Black Flag is, amihez csatlakozom. Szóval nem annyira vettem észre az értéket, ami – azóta kiderült, hogy – ilyen hosszú távon konzerválódhat. Szinte csak most, 24 év után látom, hogy milyen erős az a kapocs, ami a rajongókat a bandával összeköti. És ez valószínűleg ilyen erős marad mindig. Az én dolgom pedig az, hogy soha ne okozzak csalódást a rajongóknak, és nehogy elszúrjam ezt az egészet.

És ehhez mire kell figyelni?

Jó döntéseket kell hozni, és nagyon jó koncerteket kell adni. Minden, aminek köze van a Bad Religionhöz, annak jónak kell lennie. Ezt leginkább a tisztelettel lehet elérni, amit most már sokkal jobban érzek, mint mikor csatlakoztam. És persze az is változott, hogy most már sokkal nagyobb részét jelenti az életemnek ez az együttes, mint a 90-es évek elején. Nagyon bízom benne, hogy egész életemben védhetem azt, amit a Bad Religion jelent, ami ilyen fontos nekem és másoknak.

„Nagyon szeretem a régi zenéket” Fotó: Rockstar Photographers

Hallottam, hogy tavaly volt egy összezörrenés a Bring Me The Horizonnal egy spanyol fesztiválon. Azt gondolom, hogy ők nem része az érdeklődési körnek, de vannak-e más, a Bad Religionnél fiatalabb bandák, akikre figyelnek?

Örülnék, ha lennének ilyenek, de sajnos nem igazán tudok a fiatalokról. Azért persze van pár, akiket bírok. Ilyen a PEARS, akik alig 4-5 éve működnek. Őket nagyon sokszor láttuk már, mondhatom, hogy a barátaink. Még csak most próbálgatják a szárnyaikat, és nagyon tetszik, amit csinálnak.

Ők is punk rockban utaznak, ha jól sejtem.

Igen, persze. Szuper punk rockot játszanak. Igazából mikor jött a kérdés, egyből csak ebben a stílusban gondolkodtam. A másik fiatal banda, akik most eszembe jutottak, az Ex Hex Washingtonból. Három lány csinálja, és nagyon jók, szerintem hamarosan befutnak.

Most vissza a Bad Religionhöz. Gondolom, Brett nem utazott el ide csak a Sziget vagy Magyarország kedvéért.

[nevet] Nem. Neki ugye van a lemezkiadója, nem igazán jár velünk turnézni. Persze tag, és a felvételeken is ott van. De leginkább csak akkor játszik, ha a koncert közel van a házához. Egyébként mindig van nálunk cucc arra az esetre, ha éppen játszani akarna. De rengeteg a dolga azzal, hogy vezesse a világ legjobb független kiadóját, amiben én csak támogatni tudom.

És ugyanígy támogatja Greg Graffin szólóprojektjét is?

Azt nagyon szeretem. Nagyon örülök, hogy nyomja.

A Bad Religion esti koncertjén - Greg Graffin mutat Brian Baerre és gitárjára Fotó: Rockstar Photographers

Ezek szerint tetszik a kicsit folkosabb vonal is?

Nagyon szeretem a régi zenéket. Egyébként az már régen, a barátságunk elején kiderült, hogy mindketten nagyon odavagyunk a 20-as, 30-as évekbeli amerikai zenéért. Például a Carter Familyért, Jimmy Rogersért. A régi bluegrass előadókat, Doc Watsont is mondhatnám.

Ha úgy tudnék énekelni, mint Greg, akkor én is csinálnék valami hasonlót.

Arra sajnos senki nem kíváncsi, hogy én régi zenéket játszom egy gitáron, ének nélkül ez nem igazán izgalmas. Ezzel egyébként visszajutottunk oda, hogy miért tud egyben maradni a Bad Religion. Hát ez akkor Greg mellék projektje, ami a Bad Religionhöz hasonlóan csak egy része a kirakósnak.

A koncertig néhány óra van még. Mit lehet még addig csinálni?

Még több interjút adni. [nevet] Aztán most olvasok egy könyvet, amit jó lenne addig befejezni. De ott van a Twitter-oldalam is, amit már jó ideje nem néztem meg. Egy csomó újságírót követek, és ez nagyon jó tájékozódást tesz lehetővé. Amellett, hogy a Twitter egy jó szórakozás, én hírforrásként is használom, amikor nem vagyok otthon. Aztán biztos, hogy vacsorázok még a koncert előtt. Hallottam, hogy itt van egy nagyon jó étterem a backstage-ben, tele helyi ételekkel, amiket mindig szeretek kipróbálni. És biztos gitározom is, de az is lehet, hogy megnézek néhány koncertet addig. Itt vagyok, szabad vagyok, pedig dolgozni jöttem. Mekkora dolog ez, nem?!

De. Nagyon jó bulit estére, én is ott leszek. Még mindig a második vagyok?

Nem, az egyes. [Közben Kata felé siseg ujjával a szája előtt, jelezve, hogy hadd örüljön a srác, de azért másnak ezt nem kell tudnia] Kell egy alma?

Nem, köszönöm. Persze az interjút is.