„Az elmúlt nyolc-tíz év koncertjei, amelyek egy olyan kultúr-kör világán belül zajlottak, mely kultúr-kör maga is többrétegű, mind korosztály, mind társadalmi státusz és még számos más tekintetben is, azt a következtetést adták számomra, mint végeredményt: a dalaimnak van egy speciális világa - mondta Másik János. - Ennek a világnak saját, meglehetősen karakteres arca van, nem keverhető össze más zenei világok arcával, s
van egy közönség, amelynek épp ez az, ami kell.
Néhány barátom említette, hogy nagyon kedvelik az írásaimat és a képeimet is. Röviden ez az utam, mely az esthez vezetett. Még azt említeném, hogy a dalszövegek sok esetben versként is léteznek, s a versek is hordoznak alapvető, esszenciális rock attitűdöket".
A Várkert Irodalom sorozat keretében tartott Szabad-e hosszan bámulni a végtelent? Visszabámul rád... című esten Jónás Vera, Nagy Zsuzsanna, Vörös Eszter és Kamarás Iván lesznek a vendégek, a háziasszony szerepét pedig Juhász Anna tölti be.
A szervezők dalokat, verseket, történeteket és "persze groove and flow"-t ígérnek az Öntőház udvarba meghirdetett eseményre, amelynek ajánklójában a következő olvasható:
"Dalok, amelyek dalok, de történetek is egyben.
Versek, amelyek lehetnek még dalok.
Történetek.
Felismerhetőek, borzongatóak, kedvesek.
Idegenek, átélhetők, múltba vesző homályosak, tolakodón frissek.
Történetek, melyek itt várnak a kegyelmi pillanatra, hogy végre kaméleonokként átváltozzanak dallá, verssé, mozdulattá, festménnyé, hangfürtté,
szív-tájéki édes érzés-zuhanássá, bármikor fölidézhető emlék /péppé.
Képek, amelyek váratlanul egymáshoz kapcsolódva zenei struktúrákba rendeződtek."