Díszletek a mozdonyok mellett

Opera évadnyitó - Eiffel Műhelyház szimbolikus alapkőletétel

A Kárpát-Haza OperaTúra résztvevőinek erdélyi bejelentkezése és az Erkel Színház szombati Bánk bán-premierjének beharangozója kísérte az Opera 134. évadának ünnepélyes megnyitóját, amelynek zárásaként elhelyezték az Eiffel Műhelyház, a készülő műhely- és raktárbázis szimbolikus alapkövét is.

Balettcipő, karmesteri pálca, látványtervek, fotók - mindezen tárgyaknak később komoly szerep jutott a szimbolikus alapkőletételnél. Fotó: Mudra László - Origo

Az Eiffel Műhelyház alapkőletétele voltaképpen egybeesett az Opera idei évadnyitásával,

így aztán Krucsainé Herter Anikónak, az EMMI kultúráért felelős helyettes államtitkárának köszöntőbeszéde után egy kisfilmben mutatta be az Operaház, hogyan haladnak az évad első premierjének próbái.

Szeptember 9-én ugyanis

egész napos évadnyitány

keretében fogadja újra a közönséget a nyári szünet után az intézmény: 13 órától Donizetti és Menotti kisoperáit, A csengő-t, a Bolondokházá-t és A telefon-t játsszák az Operaház Szfinx-teraszán, 16 órakor pedig a Wagner nyomában I. című hangversennyel indul az Erkel Színházban az Opera Zenekarának tagjaiból álló kamarazenekar és szólista vendégeik - ezúttal Rolla János hegedűművész és Fülei Balázs zongoraművész – koncertsorozata.

Ennek a napnak a fő eseménye lesz a Bánk bán baritonváltozatának bemutatója.

Molnár Levente Bánk bán szerepében Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Az előadás rendezője, Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója a werkfilmben „vívódó hamleti hős"-nek nevezte Bánk bánt, akit szétfeszítenek az egyéni sérelmei és a hivatallal járó kötelezettségei közti ellentétek. A rendező elmondása szerint a színpadkép, a tér is ugyanezt a kettősséget demonstrálja.

A főhős átdolgozott szólamát tartalmazó darabot kettős szereposztással játssza majd az Opera,

Molnár Levente és Szegedi Csaba címszereplésével, a főbb szerepekben pedig Komlósi Ildikóval és Németh Judittal, Szemere Zitával és Rőser Orsolyával, Balczó Péterrel és Horváth Istvánnal illetve Rácz Istvánnal és Kováts Kolossal. A premiert az Erkel Színházban rendezik, azonban az előadást egy óriáskivetítő segítségével további 1200 néző láthatja majd az Operaház épülete előtt, a bemutatóval egy időben.

Az Eiffel Műhelyház 2017. szeptember 7-én, az évadnyitásra és az alapkőletételre összegyűlt vendégekkel. Fotó: Mudra László - Origo

Szalay-Bobrovniczky Alexandra humán főpolgármester-helyettes az Eiffel Műhelyházzal kapcsolatban elmondta, hogy a 2015-ös kormánydöntés értelmében

Magyarország legnagyobb területű ipari műemlékét

bocsátják a Magyar Állami Operaház rendelkezésére: a 22 hektáros telek 6,7 hektáros részét, rajta a mintegy 25 ezer négyzetméteres, 2009. óta használaton kívüli szerelőcsarnokkal.

Ebből az 1886-ban épített komplexumból lesz a tervek szerint 2019. elejére többfunkciós összművészeti központ és próbacentrum. Az Operaház történetének egyik legnagyobb volumenű beruházásával, 14,1 milliárd forintos állami támogatással hozza létre új logisztikai központját a MÁV egykori Északi Járműjavítójának épületeiben. Az Eiffel Műhelyház harmincezer négyzetméterén helyet kap majd az Opera kilenc gyártóműhelye, egy, az Operáéval méretazonos próbaszínpad, a majdani Bánffy Kisszínház, illetve itt raktározzák majd nyolc jelenlegi külső raktár összes díszletét és kellékét, valamint mintegy 400 ezer jelmezt.

A csarnok szomszédságában díszletraktár működik. Fotó: Mudra László - Origo

Ókovács Szilveszter főigazgató mindehhez azt is hozzáfűzte, hogy nem akarják eltagadni a csarnok múltját: nemcsak a mozdonyok maradnak majd a látvány részei, hanem emléktermet is szentelnek majd Feketeházy Jánosnak, a csarnok építészének, aki ráadásul – mintegy személyében megelőlegezve a több mint 130 évvel későbbi kapcsolatot - az Operaház színpada feletti vasszerkezetet is tervezte.

Az előtérben Ókovács Szilveszter főigazgató - a háttérben a munkagépek. Fotó: Mudra László - Origo

A főigazgató hangsúlyozta, hogy ez az épület – amely számításai szerint Magyarország legnagyobb épülete - nem elsősorban a közönségnek készül, hiszen

próbahelyként, raktárként, képzőközpontként és a gyártás színtereként fog funkcionálni. De ezzel együtt hétvégenként mégis játszóhellyé alakul

majd: annak a pillanatnyilag hiányzó térnek a szerepét fogja betölteni, ahol lehet bátrabban kísérletezni, barokk, huszadik századi illetve kortárs operákat és baletteket, még ismeretlen fiatal rendezők produkcióit bemutatni, körülbelül 370 fő befogadására képes nézőtér előtt. Ezen felül egy több hektáros közpark kialakítását is tervbe vették.

Ókovács Szilveszter főigazgató Fotó: Mudra László - Origo

Ókovács Szilveszter az Opera 134. évadának ünnepélyes megnyitásakor arról is beszámolt, hogy az intézmény művészei az évadkezdést megelőző és követő napokban is folyamatosan úton vannak: augusztus 29-én az Opera Zenekar közreműködött a berlini Waldbühne színpadán Anna Netrebko és Yusif Eyvazov közös koncertjén, szeptember 4-én pedig elkezdődött az évad legnagyobb volumenű turnéja, a Kárpát-Haza OperaTúra, amelynek keretében Erdély és a Partium nyolc városában vendégszerepel Erkel Hunyadi László című operája és Ronald Hynd Lehár Ferenc zenéjére készült balettje, A víg özvegy.

A turnéról egy előre rögzített felvétel segítségével be is jelentkeztek a résztvevők: Miklósa Erika adott hangulatjelentést, Sándor Csaba pedig a kórus és a zenekar tagjainak közreműködésével, Medveczky Ádám vezényletével előadta a Bordal-t is.

Az ünnepség zárásaként pedig sor került az Eiffel Műhelyház hivatalos alapkőletételére.

Ókovács Szilveszter főigazgató és Józsa Anna, az Operaház építésze helyezik a hengerbe a tárgyakat. Fotó: Mudra László - Origo

Ókovács Szilveszter, Józsa Anna, az Operaház építésze, Krucsainé Herter Anikó, Szalay-Bobrovniczky Alexandra valamint Eötvös Péter világhírű zeneszerző és karmester helyezték el a csarnokban

a szimbolikus alapkövet,

egy hengert, amelybe került egy ünnepélyes alapkőletételi okmány, egy példány az Eiffel Műhelyház látványtervéből, egy-egy mai lapszám minden országos napilapból, egy-egy darab a forint minden jelenlegi címletéből, a 327-es szériához tartozó mozdonyok képei, valamint az Operaház együtteseit jellemző tárgyak – egy karmesteri pálca és egy pár balettcipő.

Ókovács Szilveszter főigazgató, Eötvös Péter zeneszerző és karmester, Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes és Krucsainé Herter Anikó helyettes államtitkár helyezik el az Eiffel Műhelyház szimbolikus alapkövét. Fotó: Mudra László - Origo

Nem volt még ilyen évad

A Magyar Állami Operaház 134. évadában nemcsak az Eiffel Műhelyház rekonstrukciós munkálatai, hanem az Ybl-palota felújítása is nagy kihívás elé állítja az intézményt. A részleges bezárás ellenére az Opera idén 12 premiert rendez az Erkel Színházban, a Müpában és a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, emellett pedig 14 operát és 12 balettprodukciót tart műsoron. Különböző fesztiválok és események keretei között további koncertszerűen előadott művek is szerepelnek a kínálatban. Az Opera és a Magyar Nemzeti Balett művészei ősszel Japánban turnéznak, februárban pedig folytatják a Kárpát-Haza OperaTúrát a többi szomszédos országban.