Stróbl Alajos 1893-ban felavatott alkotása mára nagyon rossz állapotba került a múzeum közleménye szerint. Korábban csak a legszükségesebb, háborús károk javítása történt meg,
átfogó restaurálást még sohasem végeztek rajta.
A restaurálást 2018 elején fejezik be, így a tervek szerint a szoboravatás 125 évfordulójára újra eredeti szépségében lesz látható a szoborcsoport.
A szoborállítást nem sokkal Arany 1882. október 22-én bekövetkezett halála után kezdeményezte a Magyar Tudományos Akadémia és egy szoborbizottságot hozott létre, amely a Múzeumkertet ajánlotta helyszínként.
A szoborpályázatot csak évekkel a gyűjtés megkezdése után, 1886 júliusában lehetett meghirdetni, amikor a szükséges 100 ezer forintos összeg már összegyűlt. A pályázat előírta, hogy azon csak magyar szobrászok vehetnek részt, és az alapvető kritériumokhoz tartozott, hogy Arany Jánost
férfikora teljében, élethű hasonlatossággal, egyéniségének lehető találó kifejezésével
ülő alakban ábrázolja".
A kétszer meghosszabbított pályázati határidőre tíz pályamű érkezett be és a bizottság az első díjat Stróbl Alajosnak adta. A szobrász Arany arcának megformálásához a költőről készült fotókat és Izsó Miklós portrészobrát tanulmányozta, a szoborcsoport egyik mellékalakja, Toldi arcához pedig egy ismeretlen békési magyar parasztember portréját használta.
Toldi alakjához Porteleky László vívóbajnok, és a Magyar Atlétikai Club számos atlétája ült modellt.
A szobor másik mellékalakját Piroskát, a múzeumalapító Széchényi Ferenc gróf dédunokájáról, Széchenyi Alice-ról mintázta Stróbl Alajos.