Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Felavatták az arab világ első univerzális múzeumát, a Louvre Abu Dhabit. Az avatáson beszédet mondott Emmanuel Macron francia elnök is. A múzeum létrehozását Franciaország és az Abu-Dzabi emírség kezdeményezték, és
a nyitottság és a tolerancia jelképének szánják.
Ez az első múzeum, amely Franciaország határán kívül esik, és mégis a párizsi Louvre nevét viseli. A francia elnök az összegyűlt vezetők, muszlim arab méltóságok előtt azt is mondta, hogy a múzeumot befogadó Egyesült Arab Emírségek az egyensúlyi pont Európa, Afrika és Ázsia között.
A 2008-ban Pritzker-díjjal kitüntetett Jean Nouvel francia építész úgy tervezte a múzeumot, hogy benne járkálva a látogatók megérthetik a különböző kultúrák kölcsönhatásait az őskortól napjainkig. A múzeum hangsúlyozza az univerzális témákat és a civilizációk közötti kölcsönhatásokat, ahelyett, hogy stílusok vagy civilizációk szerint osztályozná a kiállított tárgyakat. Jean Nouvel az arab építészeti kultúrából merített ihletet. Azt mondta: „az akartam, hogy ez a múzeum az ország történelmének és földrajzának a része legyen.” A múzeum honlapja azt írja, hogy az épületegyüttesben
55 fehér, az arab óvárosok ihlette épület áll.
A múzeum kétharmadára 180 méter átmérőjű kupola borul, árnyékot biztosítva és csökkentve az energiafogyasztást.
A kupola
Az emírségekben hagyományos tetőként használt, egymásra terített pálmaleveleket utánzó kupola ezüst csipkére hasonlít. A kupola nyolcrétegű, szűri a napfényt. A rozsdamentes acélból készített négy külső réteget és a négy belsőt vasszerkezet választja el egymástól, a napfény egyfajta fényesőként hatol át a kupolán, mint az arab épületekben található díszes rácsokon.A költségeket Abu-Dzabi állta, egy még 2007-ben aláírt szerződés miatt. Eredetileg 600 millió euróra (187 milliárd forintra) tervezték, de végül a kiadások elérték
a másfél milliárd eurót, azaz körülbelül 470 milliárd forintba került.
A 30 évre megkötött szerződés értelmében 1 milliárd euró fejében Párizs, amelyet a 12 köztulajdonban lévő neves francia múzeum közös szervezete, az Agence France-Muséums képvisel, a szakértelmet bocsátja rendelkezésre, műtárgyakat kölcsönöz és ideiglenes tárlatokat rendez. Csupán a Louvre nevének használatára adott koncesszió
2037-ig 400 millió eurós bevételt jelent
a párizsi múzeumoknak. Cserébe a francia múzeumok a nyitástól számítva tíz éven át önkéntes alapon – legfeljebb kétévi időtartamra – műveket kölcsönöznek a múzeumnak.
Az abu-dzabi múzeum kiállítási terei 8600 négyzetméter felületűek, ebből 6400 négyzetméteren vannak a múzeum képtárai, 2000 négyzetméteren lesznek az időszaki kiállítások, és 200 négyzetmétert egy gyermekek számára berendezett múzeumnak tartanak fent. A múzeum állandó gyűjteménye körülbelül 600 műtárgyból áll, közülük 200 már a nyitástól látogatható. Ezek között van Édouard Manet Le Bohémien című képe és az időszámítás előtti III. évezred végéről vagy a II. évezred elejéről származó afganisztáni fogadalmi istennőszobor, a Baktriai hercegnő. Az első évre 13 francia múzeum kölcsönzött műveket, közöttük van Leonardo da Vinci La Belle Ferronniere című festménye a Louvre-ból, Vincent Van Gogh önarcképe a Musée d'Orsay-ből és egy II. Ramszeszt ábrázoló szobor szintén a Louvre-ból. A Louvre Abu Dhabi
a Közel-Keletről származó antik műkincseket és antik tárgyakat is bemutat,
közöttük egy több mint 8000 éves, Jordániából származó óriási kétfejű mellszobrot és egy Szaúd-Arábiából származó, 350 ezer éve készült prehisztorikus kőszerszámot. Ez az első, de nem az utolsó múzeum az Egyesült Arab Emírségek fővárosában: a Louvre-t a Guggenheim és a Zajed Nemzeti Múzeum követi majd.
