175 éve bolyong a hollandi az operák színpadán

Vágólapra másolva!

Százhetvenöt éve, 1843. január 2-án mutatták be Drezdában Richard Wagner első jelentős önálló stílusú operáját, A bolygó hollandit, amely ma is világszerte kedvelt darabja az operarepertoárnak.

Origo

Vágólapra másolva!

opera Richard Wagner

Kalandos élet

Az operairodalomban korszakos jelentőségű német komponista 1813. május 22-én született. Apja, aki rendőrtisztviselő volt, fia születésének évében halt meg tífuszban.

Richard Wagner viharos ifjúsága során sokat nyomorgott, és még az adósok börtönétben is időzött egy keveset.

WAGNER Richard ©Archives-Zephyr/Leemage Forrás: leemage/©Archives-Zephyr/Leemage/Archives-Zephyr

Ami zenei tanulmányait illeti: 1827 decemberében került be a lipcsei Nikolai-iskolába. A tananyagnál azonban jobban érdekelték egyik nagybátyjának filozófiai eszmefuttatásai, illetve a híres Gewandhausban rendezett hangversenyek. Azok kapcsán ismerkedett meg Beethoven művészetével.

Saját bevallása szerint az Egmont-nyitány késztette arra, hogy komolyabban hozzálásson a zeneszerzés alapismereteinek elsajátításához.

1831. február 23-án befejezte középiskolai tanulmányait és a Lipcsei Egyetem hallgatója lett, studiosus musicae, azaz zenei növendék Legtöbbet azonban egy bizonyos Theodor Weinlingtől, a Tamás-templom és iskola nagy tudású kántor-karnagyától tanult.

Richard Wagner kalandos élte során megtapasztalta a száműzetést is, ahogy az előkelő királyi karmesteri pozíciót ugyan csak.

Széles palettájú zenei munkássága mellett filozófiai tanulmányai is ismertek.

Richard Wagner 1883. február 13-án halt meg.

Operák

Leghíresebb operaszínpadi művei között van a Tannhäuser, a Lohengrin, a Trisztán és Izolda, A nürnbergi mesterdalnokok, a Nibelung-tetralógia és a Parsifal.

Műveinek előadására hozta létre a Bayreuthi Ünnepi Játékokat, amelynek első, 1876-os bemutatóján a magyar Richter János vezényelte A Nibelung gyűrűjét.

operarajongók óriáskivetítőn nézik Wagner Nibelung gyűrűje című darabjának A Rajna kincse című előadását a Metropolitan Opera előtt Forrás: AFP/Stan Honda

Wagner műveire jellemző az ellenpontozásos szerkesztés, a gazdag harmóniavilág, a dús hangszerelés és a vezérmotívum alkalmazása - utóbbi az egyes szereplőkhöz vagy helyzetekhez kapcsolódó, olykor módosult formában visszatérő téma. A zene és az általa írt szöveg szerves egységet alkot a szintén általa tervezett díszlettel és jelmezekkel.

Wagnernél a zenekar és az énekesek egyenrangúak, a dallam énekbeszéddé alakult át - mindez az összművészetre (Gesamtkunstwerk) törekvés érdekében.

A bolygó hollandi

Richard Wagner 1839. július 19-én nagy titokban szállt fel egy Londonba induló hajóra.

Abban az életszakaszában éppen rigai karmesteri állásától fosztották meg, hitelezői pedig szerettek volna komolyabban elbeszélgetni vele.

A muzsikus nyolcnaposra tervezett hajóútja végül három hétig tartott. A hajó ugyanis viharba keveredett, és egészen a norvég fjordokig sodródott, végül egy kis halászfaluban talált menedékre.

Wagner visszaemlékezései szerint a vihar, a hideg, a norvég tengerészek hangos kiáltozása lenyűgöző hatást gyakorolt képzeletére, felidézve benne a bolygó hollandi legendáját.

A bolygó hollandi legendája az egyik legrégebbi szellemhajó história Forrás: Paranormaly

Az akkoriban rendkívül népszerű, hátborzongató történet szerint a 17. században egy Hendrik van der Decken nevű holland kapitány a vihar miatt nem tudta megkerülni az Afrika déli csücskén fekvő Jóreménység fokát. Végül dühében megesküdött: akkor sem hátrál, ha ítéletnapig kell próbálkoznia.

A Sátán szaván fogta, és arra kárhoztatta, hogy az akkor már halottakból álló legénységével az idők végezetéig a tengert járja, s balszerencsét hozzon mindenkire, aki csak meglátja.

A legendának több feldolgozása született. Wagner saját művéhez Heinrich Heine 1834-ben megjelent Schnabelewopski úr emlékiratai című töredékét vette alapul. Ebben a változatban a bolygó hollandi minden hetedik évben partra szállhat, és megváltásra lelhet, ha olyan feleséget talál, aki holtig hűséges hozzá. Ez azonban valahogy sosem jön össze.

Ugyanakkor Heine szatirikus, komikumot sem nélkülöző történetében a tengerész mindig boldog, amikor visszamehet a tengerre. Wagner ellenben halálos komolysággal kezelte a témát.

V. György király. A brit uralkodó fiatalkorában találkozott állítása szerint a bolygó hollandival Forrás: Origo

Nála az Isten előtt tett esküjüket megtörő asszonyok átkozottak lesznek, a hollandi pedig, ha nem talál hű asszonyra, az utolsó ítélet napján testével-lelkével együtt elkárhozik.

Wagner zenedrámájában egy norvég kereskedő Senta nevű lánya igaz szerelemmel szereti meg a bolygó kapitányt, s hiszi, hogy megszabadíthatja tengerjáró kedvesét az átoktól. A lány korábbi, kikosarazott szerelme azonban azt állítja a hajósnak: Senta neki ígérte szerelmét. A bolygó hollandi akkor csalódottan vitorlát bont. A lány kétségbeesésében a tengerbe veti magát, s áldozatával megtöri az átkot, a bolygó hollandi hajója pedig a rajta lévőkkel együtt elsüllyed.

Ami a wagneri filozófia szerint egyfajta happy end.

Richard Wagner operája, A bolygó hollandi a MÜPA-ban 2015.06.17. Fotó: Szabó Gábor - Origo

Wagner a librettó első változatát 1840-ben vetette papírra Párizsban, az általa "költeménynek" nevezett végső változat 1841 májusára készült el. A muzsikát is 1840-ben kezdte komponálni, s még abban az évben bemutatta a párizsi Operának a cselekmény vázlatát, valamint több zenei részletét.

A vázlatért 500 frankot ki is fizettek neki, de a zenét nem tőle, hanem egy franciától rendelték meg.

A megalázott Wagner 1841 végére elkészült művét végül német operáknak küldte meg. Az életében soha elő nem adott, egyfelvonásos, három jelenetből álló ősváltozatban (Urfassung) a szereplők közül többen angol nevet viselnek, a darab pedig Skóciában játszódik.

Az opera ősbemutatója 1843. január 2-án Drezdában volt, Wagner vezényletével.

A művön az utolsó pillanatig dolgozott, így többek között Norvégiába tette át a helyszínt, és - főként szcenikai megfontolásokból - három felvonásra osztotta az operát.

Wagner művében túllépett a puszta történeten, amelyet metafizikai és szimbolikus jelentéssel ruházott fel. A hollandi egyszerre vágyakozik a megváltás és a megsemmisülés után. A kompromisszumokra képtelen Senta az örök hűséget, a megváltás lehetőségét jelképezi, de ők ketten együtt nem lehetnek boldogok.

Wagner operái közül ez az első, amelyben a cselekmény, a színpadkép és a zene szerves egységet alkot, utóbbi két alaptémából fejlődik ki. A bolygó hollandi már nem "hagyományos" opera áriákkal, hanem egyetlen összefüggő zenedráma.

A bolygó hollandit néhány éven belül több német városban is előadták.

Richard Wagner és Liszt Ferenc Bayreuthban családjaikkal. (Georg Papperitz festménye.) Forrás: Origo

Az 1853-as weimari előadást Liszt Ferenc dirigálta. A Bayreuthi Ünnepi Játékokon 1901-ben játszották először.

Bayreuth történetében 2009-ben készült először előadás a gyerekek számára; A bolygó hollandit játszották. A két és félórás művet alig egyórásra rövidítették, a kosztümöket gyerekek tervezték, s a szereplők egyike sem halt meg az opera végén.

Wagner születésének 200. évfordulóján, 2013-ban a Bayreuthi Fesztivál nyitóelőadása szintén a német komponista első sikeres műve volt.

Az opera magyarországi ősbemutatóját 1873-ban a pesti Nemzeti Színházban tartották. 2013-ban a Magyar Állami Operaházban az 1841-es, úgynevezett ősváltozatot mutatták be.