Börtönt kaptak az auschwitzi áldozatok emlékét meggyalázó álművészek

Az Auschwitzi láger kapuja a hírhedt "a munka szabaddá tesz" felirattal

Szabadságvesztésre ítélték azt a két férfit, akik kegyetlenül meggyalázták az auschwitzi emlékmúzeumot. Az elkövetők azt mondták, hogy az akció csupán háborúellenes művésztiltakozás volt. A fővádlott az ítélethirdetéskor állítólag nevetett.

Másfél éves, illetve tizennégy hónapos szabadságvesztésre ítélte szerdán az Oswiecim székhelyű kerületi bíróság azt a két férfit, akiket az auschwitzi emlékmúzeum meggyalázásával vádoltak (Auschwitz a lengyel település, Oswiecim német neve). Az ítélet egyelőre nem jogerős. A másfél éves letöltendő börtönbüntetésre ítélt fővádlott, Adam B., valamint Mykyta V., akire a bíróság tizennégy hónapos szabadságvesztést szabott ki, egy 11 fős, lengyelekből, fehéroroszokból és egy német állampolgárból álló csoport élén tavaly márciusban a volt náci német koncentrációs tábor hírhedt, Arbeit macht frei feliratú kapujánál

meztelenre vetkőztek, egymáshoz próbálták láncolni magukat.

Emellett a főkapura a Love feliratú transzparenst függesztették ki, és kegyetlen módon megöltek egy birkát. Az akciót utólag háborúellenes művésztiltakozásnak állították be.

Az auschwitzi koncentrációs tábor

Az auschwitzi koncentrációs tábort a náci Németország 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára építtette Lengyelországnak a Harmadik Birodalomhoz csatolt részén. A szomszédos birkenaui láger két évvel később jött létre. A megszállt Lengyelország területén működtetett számos más tábor mellett ez lett a zsidók megsemmisítésének fő színhelye. Az auschwitzi múzeum 1,3 millióra teszi a táborkomplexumba deportáltak számát, akik közül 1,1 millió volt zsidó.

Egyébként a csoport összes tagja magas bírságot kapott, Adam B. és Mykyta V. emellett 10 évig nem lehet állatok tulajdonosa. A fővádlott, aki az ügyészi közlés szerint az ítélethirdetés közben nevetett, fellebbezni fog. Azt mondta, hogy

amennyiben börtönbe kerül, az a művészeti akció folytatása lesz.

A bíró az ítélethirdetéskor Auschwitz tragikus történetét idézte fel, bírálta, hogy ilyen helyen a vádlottak „meztelenségükkel tüntettek”, és értelmetlennek találta, hogy az erőszakot valaki éppen azzal akarja legyőzni, hogy maga is alkalmazza.

Az Auschwitzi láger kapuja a hírhedt „a munka szabaddá tesz” felirattal. Forrás: Origo

Az auschwitz-birkenaui emlékmúzeum igazgatója, Piotr Cywinski azt mondta, hogy más nem is jöhetett volna számításba elmarasztaló bírósági döntésként, hiszen az elítéltek a világ egyik legtragikusabb helyét gyalázták meg, „megpróbálva a helyszínt valamiféle homályos (...) eszmék terjesztésére kihasználni,

megsebezve ezzel azoknak az embereknek a millióit, akiknek hozzátartozói itt hunytak el.