Amerika egyik legjobb fotósának tartják, mutatjuk a képeit

Halála után 40 évvel végre elérhető online is Amerika legnagyobb fotósának 5000-nél is több felvételből álló gyűjteménye. A Princeton Egyetem közreadta a huszadik század egyik legmeghatározóbb fotósának, Minor White-nak teljes archívumát. 

Minor White-ot 1976-os halála óta sokszor illették már az Amerika (egyik) legnagyobb fotósa címmel. Akinek ez kicsit erősnek tűnik, annak talán könnyebben elfogadható az a kijelentés, hogy White a huszadik század egyik legjelentősebb fotósa volt. És jelenleg ennél is sokkal fontosabb, hogy a teljes fotós archívumát,

több mint 5000 fényképét lehet online böngészni

a Princeton Egyetem jóvoltából. Ugyanis az intézmény már jó negyven éve őrzi White archívumát, amit a fotós 40 évvel ezelőtt, halála előtt hagyott rájuk. A gyűjtemény a White által készített fotókon kívül még rengeteg dolgot tartalmaz, szám szerint körülbelül 26 ezret. White képei mellett vannak köztük több tanítványának is fotója, a mester noteszei, naplója, rendezett negatívjai, magazinok, kiadott és ki nem adott könyveinek kéziratai, tanítási jegyzetei, videók, hanganyagok, könyvek és egyéb dokukmentumok is. Az interneten elérhető gyűjteményben kizárólag a fotóit lehet böngészni.

A most közzétett fotós archívumnak egyébként nagyon jó böngészője van, alapvetően témára vagy helyszínre szűrve lehet indítani a keresést. A címkékkel egyenértékű témákat jól összeszedték, de talán szerencsésebb, ha az ember például évre vagy helyre keresve nézelődik. A különböző földrajzi helyekre klikkelve sokszor alig pár képet találunk, ami azért is van, mert

a fotóknak majd a fele Kalifornia államban készült.

Aranyos érdekesség, hogy a képfájlok metaadatai nem a Princetont vagy a múzeumát jelölik meg tulajdonosként, hanem az adott fényképet szkennelő egyetemen dolgozó kolléga nevét.

Út

Minor White 1908-ban született Minnesotában, és még csak 7 éves volt, mikor az amatőr fotós nagyapja meglepte egy fényképezőgéppel. Tőle kapta azt a vetítőt is, amihez adott még több száz diát is. Valahogy így kezdhetett kicsírázni White fejében egyfajta kompozíciós rendszer. A középiskola után

botanikából és angol nyelv és irodalomból diplomázott,

és a fotózás technikai részét egyrészt nagyapjától sajátította el, másrészt pedig segítette a témában való elmélyülést az egyetemi mikrofotózás, ami elengedhetetlen volt a növények tanulmányozásához.

Minor White 1927-ben, 19 évesen Forrás: The Minor White Archive, Princeton University Art Museum

1937-et szokták meghatározni fotós karrierje kezdetének. Ugyanis White ekkor elutazott a barátaival, és biztosan tudni, hogy nála volt a távmérős fényképezőgépe, egy Argus C3. Ebben az időben költözött Portlandbe, ahol egy szállodában, majd fotólaborban is dolgozott. Ekkor már egyértelmű célja volt a munkának: hogy az alapvető dolgok mellett filnanszírozni tudja állandóvá vált fotós aktivitását. Már 1938-ban részt vett egy helyi művészeti projektben. Egyik feladata az volt, hogy

lefotózza a régi épületeket, mielőtt az enyészeté lesznek.

Ekkor már fotós klubot is működtetett. 1940 pedig már fontos mérföldkő az életében. Oregonba utazott, hogy fotózást tanítson egy művészeti központban. Ekkor jelent meg első szakcikke is a fotózásról, és ekkor kezdett el behatóbban foglalkozni a tájfényképészettel is.

Minor White 1936-ban Forrás: The Minor White Archive, Princeton University Art Museum

Két évvel később pedig már önálló kiállítása votl a portlandi művészeti múzeumban. Ugyancsak 1942-ben sorozták be, és először Hawaiira került, majd Ausztráliában is járt, végül a Fülöp-szigeteken kötött ki csapatával. Természetesen ebben az időszakban sem tette le a fényképezőgépet, bár nyilván nem sok ideje volt fotózgatni. (A fenti galériába is betettünk két portrét a katonaéveiből.) A háború után White New Yorkba költözött, ahol megint főleg épületeket fotózott. 1946-ban

kapott egy állást a kaliforniai egyetemen,

ahol fotózást tanított. San Francisco környékét ebben az időben fényképezte hevesen, már egy Zeiss Ikonta B-vel. Már bőven elismert szakember volt, mikor megalapította az Apertura magazint, aminek első száma 1952 áprilisában jelent meg.

1955-ben újabb tanári állás jött. White ekkor kezdett a Rochester Institute of Technologyn sajtófotózást oktatni. Egy évvel később pedig az Image magazint is ő szerkesztette.

Minor White egyik utolsó portréja halálának évéből, 1976-ból. Forrás: The Minor White Archive, Princeton University Art Museum

1964-ben White alapítója volt a Society for Photographic Education nevű nonprofit szervezetnek, ami azóta is jelentős fóruma a szakmának az Egyesült Államokban. White egy évvel később már Massachusetts Institute of Technologyn (MIT) tanított vendégprofesszorként.

Halála előtt három évvel, 1973-ban volt egy nagyobb útja Dél-Amerikába. Peruban fotózott sokat, és visszafelé megállt Puerto Ricóban is. Egy évvel később hagyta ott az MIT-t, és akkor jelent meg az utolsó, általa szerkesztett Apertura-szám is. Első szívrohama 1975-ben volt, abból még fel tudott épülni. Élete utolsó évében is fényképezett, ekkor már kizárólag egy Polaroiddal dolgozott. 1976-ban volt egy újabb szívrohama, ami el is vitte Minor White-ot, Amerika egyik lagnagyobb fotósát.